Vannak dolgok, amiket jól megjegyzünk magunknak, és ezek lehetnek rossz sugallatú dolgok, ilyenkor muszáj lazítani, mást csinálni, mert túl hamar kimerülhetünk, aminek még sosem volt jó vége. Ha nagyon a szívedre veszel valamit, számíthatsz rá, hogy igencsak rosszul fogod magad érezni egy jó ideig, épp addig, amíg nem vagy hajlandó ezt a dolgot elengedni az életedből. Ezért ne vedd túl komolyan az életedet, mert belefáradsz az örökös küszködésbe hamar.
Ki lehet-e küszöbölni az ártó tényezőket az életünkből, hogy minden egyes nap jól ébredjünk, jól teljesítsünk, és este pedig örömmel bújjunk be az ágyba, ha aludni térünk? A válasz erre a kérdésre mindig nagyon nehéz, hiszen annyi mindennel találkozunk nap mint nap, hogy szinte alig tudjuk érzékelni őket, ráadásul ki kellene ugye szűrni a negatív tartalmú érzéseinket. De nem szabad hagyni magunkat, nem szabad, hogy elsodorjon az ár, és nem szabad mindent magunkra venni, mert különben nagyon hamar kifáradunk.
Minden történés változást hoz az életünkbe. Vagy feldob és a mennyben érezzük magunkat, vagy csalódunk, olyankor a pokolba kívánunk mindent, amivel csak kapcsolatba kerülünk. Türelmünkből van ilyenkor a legkevesebb, azt várjuk, történjen már valami, ami helyrebillenti az életünket.
Bármihez is kezdesz, ha tetszik, ha nem, valahogyan el kell kezdeni a folyamatot. Ha szerencsés vagy, akkor mindig azt csinálhatod, amit szeretsz is, de ha jön a nemszeretem munka, akkor mindig is a legelső okos lépésedet lesz a legnehezebb kivitelezni. Mindig az első lépés a legnehezebb.
Szinte minden pillanatban döntünk a sorsunk felől. Sőt, biztos is, hogy minden rezdülésünkkel befolyásoljuk az életünk kimenetelét. Sosem mindegy, hogy mit teszel meg, mit gondolsz, mit mondasz, mindennel a következő pillanatot befolyásolod. Már az, hogy később teszel meg valamit, mint elsőre gondoltad, már ez más irányba viszi a sorsodat.
Már nagyon álmos voltam, már éjszaka volt, amikor is a számítógépem egy számomra ismeretlen feladat elé állított. Próbáltam megoldani, először nem sikerült, később sem, de nem adtam fel, és ha nem is értek a szám.gépekhez, végül sikerült megtalálnom a megoldást. Ez olyan öröm volt a számomra, hogy el sem tudom mondani. :)
Azt hisszük, hogy a betegségünk kialakulásáért kizárólag más tényezők a ludasok, pedig mi tehetjük a legtöbbet önmagunkért, mi vagyunk azok, akik ténylegesen befolyásolhatjuk az egészségünket. Mégpedig az életvitelünkkel! Nem vagyunk hajlandóak néha ezt elhinni, inkább hárítjuk másra az akadályokat.
Akárki akármit mond, a vasárnapoknak mindig megvan a maga külön bája. Lehet lustálkodni, lazulni kicsit, és tulajdonképpen azt csinálunk, amit csak akarunk, senki nem akadályoz meg minket ebben. Élvezd te is a csodás vasárnap hatását! :)
Már több bejegyzésben beszélgettünk arról, hogy mi a helyes lépés, amikor másképpen értelmezik azt, amit írsz vagy amit mondasz. Mégis mindig belefutunk a csapdába, amiből nehéz kimászni. Mi történik és mit tudsz tenni, ha mégis megtörténik ilyesmi?
Ha a családodra gondolsz, legelőször biztosan az otthon melege jut eszedbe és az a sok-sok szeretet, amit innen merítesz minden áldott nap. Az az érzés, hogy jó legyen hazaérni a munkából, megpihenni, átölelni a kedvesedet, a gyermekeidet, és a biztonság, amit a családi fészek biztosít számodra, felülmúlhatatlan.
Utolsó kommentek