Szép nap volt ez a mai, szebb már nem is lehetett volna, csodás napsütésre ébredtem, ami már rögtön meg is melengette a kicsi szívemet. Szeretek napsütésre ébredni, jókedvet csinál a napomhoz még akkor is, ha épp nem keltem fel a legnagyszerűbben. Jókedvvel pedig csakis jó dolgokról gondolkodom, sok minden szép és jó jut az eszembe, és vidám hangulatban telnek az óráim.
Vajon mennyire fontos a pénz az életünkben? Igen! Tudom, hogy a pénz nem boldogít, de azért jó ha van. Ezt szokták általában mondani erre. A pénz nem minden. De amikor elérünk egy olyan pontot, hogy kevés van belőle, hirtelen felértékelődik, és nagyon-nagyon vágyunk arra minél több legyen belőle. Az életedet is irányíthatja a pénz, ha nem jól gazdálkodsz vele.
Szenzációs időnk van! - mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy most még igazi télnek kellene lennie. Dőlnek meg a melegrekordok, de ha azt nézzük, hogy bízunk a jövőben és a márciusban is, hogy nem hoz majd kegyetlen hideget a nyakunkra, akkor örülünk mindenképpen ennek a 16-18 fokos februárnak is.
Mindig is baj volt a célkitűzéseimmel, sosem tudtam jól meghatározni a céljaimat. Én csupán felírtam listaszerűen, hogy mit szeretnék elérni, de az ezekhez vezető út már bizonytalan volt, azt sem tudtam hogyan kezdjek bele. Nem nagyon volt világos előttem, hogy milyen lépések szükségesek a céljaimhoz. Azután rádöbbentem, hogy kevés bennem a fegyelem.
Haragszol? Szoktál haragudni? Nem jó szokás, ha lehet ezt szokásnak nevezni. Haragból még jó dolgok sosem születtek. A harag csak még több haragot, ellenszegülést, feszültséget generál. Mit tudsz tenni, ha egyszer megharagudtál valamiért? Sok mindent, csak amikor haragos vagy, ezek a dolgok nem jutnak eszedbe.
Karinthy Frigyes pont úgy fogalmazta meg ezt az állapotot, ahogy az a valóságban van. Legalább is az én betegségemnél éppen így van, rengeteg idő telt el, mire a lelkem hozzá tudott edződni a régen ért sérülésekhez, a régen kapott fájdalmakhoz. És ez mindenkinél így van. A lelkünk nagyon sérülékeny, úgyhogy óvni, védeni kell.
Hirtelen arra gondoltam, hogy mi történne, ha magamra maradnék minden problémámmal egyszerre és nem tudnám eldönteni, hogy hogyan is éljek ezután, hogyan oldjam meg a nagy gubancot az életemben? Remélem, szerencsére ilyesminek nagyon csekély a valószínűsége, de az élet mindig produkál furcsaságokat és egyik pillanatról a másikra adódhatnak olyan helyzetek, amikbe bizony beletörne a bicskánk (már ha lenne bicskánk).
El sem hiszem, most gondoltam csak utána, hogy az idén júniusban lesz tíz éves ez a blog. :) Szupppiii! :) Nagyon örülök ennek, ilyen kitartó még semmiben sem voltam, még ha megszakításokkal is, de írom a blogot és ez már így marad, amíg a világ világ! :)
Sokszor gondolkodom rólad, nem is hinnéd milyen sokszor! Amikor kezdtem írni ezt a blogot, minden olyan furcsa volt, szinte idegennek tűnt minden amihez csak nyúltam. Nem találtam a szavakat, pedig tudtam mit szeretnék írni, mégis keresnem kellett a szavakat, hogy megállja a helyét az, amiket írok. Nem akartam sületlenségeket írni, de valahogy mégiscsak sikerült megírni az első bemutatkozó posztot. Később is több órába telt mire egy-egy bejegyzés egyáltalán el tudott készülni.
"Mindenkinek meg kell harcolnia a saját harcát, ha élni akar, ez a természet törvénye." (Wass Albert) - Amikor olvassuk ezeket a sorokat, amiket Wass Albert írt, kicsit megijedünk, azt hisszük, a sors kemény próba elé állít minket ahhoz, hogy a végén jól érezzük magunkat a bőrünkben. De ha arra gondolunk, hogy mindenkinek más-más természete van, akkor már nem esik olyan rosszul, hogy harcolnunk kell a jó sorsunkért.
Utolsó kommentek