Sok minden van, ami felborítja a reggelünket. Ha túl sok jelentőséget tulajdonítunk neki, rosszul járhatunk, épp ezért már reggel találjuk meg mindenben azt a szépet, amire úgy érezzük, hogy szükségünk van a nap folyamán.
Nézzünk társunk szemébe, és mindjárt észrevesszük, hogy mennyire van ránk szüksége abban a pillanatban. Próbáljuk az ő szempontjából látni a mai reggelt, s teremtsük meg magunk a nap harmóniáját. Saját magunknak is, és családunknak is, de ha megyünk dolgozni, élvezzük már az odavezető utat is.
Biztos találunk útközben,(még ha sietünk is) az emberek tekintetében olyat, ami felvidít, tovább gondolásra késztet. Lehet, hogy lesz valaki, akit egy hatalmas virágcsokorral a kezében, mosolyogva látunk útközben, vajon mire fogunk gondolni. Többekkel találkozunk reggel, míg be nem indul a nap. Varázsoljunk mi magunk mosolyt más emberek arcára, s a világ visszamosolyog ránk egész nap. Vegyünk vissza a hétfői kapkodás tempójából, lassítsunk le, s élvezzünk minden percet!
Este, ha hazaérünk, emlékezzünk vissza, mi is volt az, ami olyan csodálatossá tette a napunkat. Legyenek a hétköznapok is ünnepek! Tőlünk függ csak, hogy így lesz-e.
Utolsó kommentek