Nem tudom, te hogy vagy vele, de én halogatom a dolgaim elvégzését rendszeresen, vagy éppen rendszertelenül. A hangsúly a halogatáson van, azon, hogy ha sokat és sokszor halogatjuk a feladataink elvégzését, akkor feltornyosulnak a teendőink egy idő múlva. Elmondom az én példámat, mert valamit ki kell okoskodnom arra, hogyan tudnék 24 órából akár 48-at is teremteni.
Az én példám mindjárt azzal kezdődik, hogy nem tudom rendesen betartani az általam írt napirendemet. Muszáj napirendet írnom, mert már több nap bebizonyította, ha képes vagyok arra, hogy napirend szerint éljek (persze nem minden nap, csak ha sok elintéznivalóm van), akkor simábban és zökkenőmentesebben telik a napom épp a nagytakarítás kellős közepén. Ha viszont halogatok, tologatom a dolgaimat, akkor életbe lép a bejegyzés címe: - a felhalmozódott teendők gondot okozhatnak. Vagyis már nem csak egy problémával kell megküzdenem, hanem sokfélével, épp annyival, amennyi felgyülemlett egy nap alatt. Mit tudunk kezdeni a felgyülemlett és el nem végzett feladatokkal? Természetesen vagy nem csináljuk meg, vagy áttesszük egy másik napra, mondjuk holnapra. Itt aztán megáll a tudományom, mert másnapra is van már bőven feladatom, minek hozzá még pluszban a tegnapi kihagyott munka. Erre mondják, hogy "semmiből nem lesz semmi", vagy valami hasonlót.
Most mit tegyek? Miért nincs kedvem elkezdeni az aznapi feladatok sorát? - (ehhez jó ajánlólevél az a könyv, amiről legutóbb írtam neked.) - Lelkesedést kell tudnom szerezni magamnak, mégpedig a belülről jövő lelkesedést kell megtalálnom magamnak mindig ahhoz, hogy egy nap sikeresen befejeződjön. Azt hiszem, hogy fel tudod saját magadat idegesíteni épp akár ebben a percben is, ha nagyon akarod. (csak valamilyen rossz élményedet kell felidézned magadban, kellően kell haragudni tudni, s máris hergelheted magadat, amíg csak van hozzá kedved.) - Én azt ajánlom, hogy ugyanilyen módon teremts magadnak lelkesedést, olyat, amit csak te tudsz egyedül. Hidd el, hogy létezik a belülről jövő lelkesedés, és tudjuk doppingolni saját magunkat, tudjuk ösztönözni is, és bármit megtehetünk, amit épp a helyzet követel.
Doppingold magad! Lelkesítsd magad! Ösztönözd magad! - egészen addig kell ezt csinálnod, míg megjön a kedved az első feladat elvégzéséhez aznap. Hamar fog menni, hidd el. Nem telik bele fél óra, (ha tényleg csak ezzel foglalkozol), és azt veszed észre, hogy már a második feladatodat is elvégezted. A sikerélmény azután már tovább segít az úton, és mire este lesz, már nincs annyi minden, amit másnapra kellene halasztanod. Nekem a makacsságom miatt nem indul be időnként a "gépezet" aznapra. Írd össze, mik az akadályozó tényezőid, könnyebben jutsz el a megoldásig, ha ki is elemzed őket, vajon mi okozhatja, hogy nem jól indul a napod.
Tudom, hogy ép ésszel nem lehet 24 órából 48 órát csinálni, de örülni viszont tudunk akkora lelkesedéssel, olyan boldogok tudunk lenni a nap végén, mintha 48 órát dolgoztunk volna. Milyen öröm visszatekinteni ilyenkor, milyen öröm visszaidézni, hogy ma pl. (ezt + ezt + ezt) már mind elvégeztem, megoldottam a problémát, gyökerestől húztam ki a rosszkedv méregfogát.
Küldök neked egy dalt, hogy legyen kedved minden nap. :)
Utolsó kommentek