Minden fájdalom esetében az elsődleges a megelőzés. Ha már kész a baj, bizony az okokat kell keresnünk. Vajon mi váltotta ki a fájdalmat? Meg kell keresni azokat a lehetséges okokat, amik szóba jöhetnek. Az is nagyon fontos, hogy gondolkodjunk el azon, vajon mi az, amitől jobban érezhetnénk magunkat jelen pillanatban. Az elménkkel kell kapcsolatba lépnünk először. Lazítsunk és tereljük vissza a gondolatainkat szép sorban visszafelé, egész addig, míg érezni fogjuk, hogy nyilallást érzünk a szívünk táján, vagy összeszorul a gyomrunk esetleg. Ez az a pillanat, amit meg kell ragadni, nem elengedni, mert meglóg egyből, ha nem foglalkozunk vele.
Elménk a főnök minden esetben, ő adja ki az utasításokat a szervezet számára, hogy mi a teendő. De ki tudjuk cselezni, ha összeszedjük minden erőnket, és felvesszük a kesztyűt a lehetséges okok kigyomlálása érdekében. Törődjünk mindenképpen többet egészségünkkel, de főleg a közérzetünkkel. Ha sikerül kideríteni, vajon mi az ok, könnyű dolgunk van, mert minden problémára tudunk legalább két megoldást találni. Az egyik jobb, a másik kevésbé jó (talán, de nem biztos). Fogadjuk el a kevésbé jó megoldást, gondolkozzunk el azon, mi történne ha bekövetkezne. Ha bele tudunk törődni a rosszabb verzióba, ha el tudjuk fogadni, mert mást nem tehetünk, egy lépéssel közelebb kerülhetünk a megoldáshoz. (fogadjuk el, hogy mást nem tehetünk, - ez van, ezt kell szeretni, nincs mit tenni, -pl. kirúgnak az állásomból).
Ha ebbe a rosszabb verzióba bele tudunk törődni, akkor ennél már csak a jobb megoldások sora következhet, ami már lényegesen kedvezőbb, főleg, ha a rossz verzió be sem következik. Próbáljuk befolyásolni elménket, hogy jól érezze magát akkor is, ha kevésbé kényelmes dolgokat kell megtennünk. Ha sikeres a gyakorlat, lényegesen jobban fogjuk érezni magunkat, először azért mert megtettünk egy olyan dolgot, amit nemigazán szerettünk volna, másrészről pedig a komfortérzésünk is jobb lesz és további feladatok elvégzésére sarkall minket.
Most olvastam egy idézetet, amit szeretnék veled megosztani:
"Nem lehet úgy élni, hogy semmiben ne valljunk kudarcot, legfeljebb akkor, ha annyira óvatosan élünk, hogy az már majdnem olyan, mintha nem is élnénk." (J. K. Rowling)
Ezt az idézetet minden nap reggel el kéne mondanunk magunknak hangosan, akkor talán nem indulna a napunk stresszesen. Éljünk!!! :) Mert tényleg, ha annyira óvatosan élünk, hogy a széltől is óvjuk magunkat, akkor már egy idő múlva nem fogjuk tudni követni a világ forgását. Mindenkinek nehéz. Mindenkinek vannak problémái, de küzd vele, akármilyen nagy a probléma, vagy akármilyen rossz is átélni.
Csípd nyakon az elmédet, és irányítsd te úgy, ahogy az tőled telik! :)
Küldök egy szép dalt legyen szép estéd. :)
Utolsó kommentek