Így énekli a Piramis együttes dalában Révész Sándor. Hallgasd meg, neked küldöm sok szeretettel. Egyik kedvenc dalom, s most elgondolkodtam azon (már csak úgy képzeletben), hogy mit kezdenék én két élettel. A tv-ben egyszer néztem a világunk fejlődéséről és létezésünkről egy dokumentumfilmet. A lényege az volt, hogy van olyan elmélet, ami nem zárja ki, hogy léteznek párhuzamos életek, párhuzamos világok. Az elmélet szerint amit a mostani életünkben lehet, hogy rosszul teszünk, egy másik, párhuzamos világban már akár helyesen is cselekedhetünk, vagyis jobban oldanánk meg ugyanazt a helyzetet.
Persze, hogy mindenki szeretne helyesen gondolkodni, a helyes utat választani. Nem arra szeretnék utalni, hogy a párhuzamos életünkben mindent helyesen oldanánk meg, hanem máshogy viselkednénk, mint itt a földi életünkben. Máshogy reagálnánk, mást tennénk pl. akár akkor is, ha egy játszótéren egy labda véletlenül hozzádpattan. Ugye a pillanatnyi lelkiállapododtól függ, hogy hogyan reagálsz. Lehetsz dühös, és akkor gyorsan jó messzire elrúgod magadtól a labdát, de lehetsz másmilyen hangulatban, és akkor már egészen más szituáció alakul ki.
Nos, én többször gondolkodtam arról (főként olyankor, mikor "rossz fát tettem a tűzre"), hogy milyen jó is lenne, ha lenne két életem. S a másik életem helyrehozná azt a bakit, amit én oly sokszor elkövettem. Furcsa dolog ez, mert valamiért ragaszkodunk a kis jól megszokott, és jól bevált mostani életünkhöz, nem is szeretnénk sokszor ha másképp alakulnának a dolgaink.
Ugyanígy ha azon gondolkodunk, hogy van egy jó énünk, és van egy rosszabb énünk, akkor mi dönti el, hogyan is viselkedjünk embertársainkkal, miért is van az, hogy sokszor nem az eszünk, hanem a szívünk vezet. Vagy éppen fordítva. Nem nagyon akarok ebbe belebonyolódni, mert sokat nem értek hozzá. De ha volna két életem, az abban megegyezne, hogy mindkét élet őszinte lenne. Ilyen vagyok, ezt szeretem, és nem is szeretnék máshol sem másképp élni. Ezért küldöm a másik dalt, amit hallgass szeretettel, ez is a Piramis együttes dala.
Szóval párhuzamos életek, párhuzamos világok így vagy úgy, lehet, hogy nekem sok mindenben hasonlítana az egyik a másikhoz. Nagyon elkalandoztam, gondolkodj el arról, amit írtam. Lehet, hogy nem elég kristálytiszta ahogy én látom ezeket a világokat, de nézd el nekem. Létezhet-e egyfajta másik világ, vagy jó a miénk úgy ahogy van, és ne is vágyakozzunk máshol élni, máshogy élni, mint ahogy most is élünk? Én nagyon ragaszkodó típusú vagyok, így jelenleg maradok is itt a szám.gép előtt, s írom a bejegyzést, a másik énem ezalatt vajon mit csinál, azt nem tudom, de bízom abban, hogy a lelke hasonló az enyémhez, mert azt én nagyon kedvelem.
Küldök még egy dalt, hallgasd meg, én nagyon szeretem, s küldöm neked sok szeretettel. :)
Utolsó kommentek