...mi azonban nem figyelünk rá." - olvasom Brigitte Roser Vége a kifogásoknak! című könyvében. Szívesen ajánlom a figyelmedbe ezt a könyvet, ha te is szenvedsz a kifogásoktól. A cél az, hogy megszabaduljunk a kifogásainktól, viszont jóindulatú kifogások nélkül az életünk nehéz lenne.
Például ha nem akarsz elmenni egy társas összejövetelre, nem mondod azt, hogy - nincs kedvem elmenni az összejövetelre -, hanem keresel egy használható kifogást, hogy ne sértsd meg a házigazdát, és azt mondod, hogy - most nincs időd elmenni, mert éppen vendégek érkeznek hozzád -, így senki sem sértődik meg. Ezért az udvarias kifogások hasznosak lehetnek.
"Az élet mindig megpróbálja felhívni magára a figyelmet, mi azonban nem figyelünk rá." Inkább mást csinálunk, de egy idő után rájövünk, hogy ideje szakítani a régi életmódunkkal, és rájövünk, hogy a figyelmeztetés a javunkat szolgálja. Nagyon nehéz változtatnunk, hiszen megszoktuk azt, ahogyan élünk, és kényelmetlenül érezzük magunkat, ha változás következik be az életünkben.
Az sem jó, ha túl őszinték vagyunk, hiszen óhatatlanul is megsérthetünk valakit, az a szerencsés, ha senkit sem ér semmilyen ártó megjegyzés. Kifogások nélkül az életünk értelmetlen lenne, de nem szabad átesni a ló túloldalára sem. Ha körülnézünk a környezetünkben, láthatjuk, hogy szinte mindenki gyárt ártalmatlan féligazságokat, de csak olyan szinten, hogy az senkire nézve ne legyen sértő.
A könyv olyan kifogásokról ír, "amelyek kimondottan károsak, mert zsákutcába juttatnak minket - és az életünket." Ezért legyünk óvatosak, ha épp egy kifogást gyártunk magunknak, gondoljuk meg, hogy hasznos-e vagy ártó ránk nézve és a társainkra nézve is.
Olvass bele a könyvbe, hasznos társad lesz a mindennapokban.
Hallgass meg egy dalt, amit sok szeretettel küldök neked. :)
Utolsó kommentek