A félelem negatív energia. Ennél negatívabb energia talán nem is létezik. Arra kell törekednünk, hogy mindig pozitív irányba haladjon az életünk. Ehhez legelsősorban az kell, hogy el tudjuk felejteni a félelmünket. Ha csak ezt az egy célt tűzzük is ki magunk elé, már a jó irányba haladunk. Ha sikerül is megvalósítani, akkor leszámoltunk szinte minden negatív érzésünkkel is, mert hiszen a félelem az, ami megbénít minket sokszor.
Hogyan lehet elfelejteni a félelmet? Miért van az, hogy kerüljük a félelmet kiváltó reakcióinkat? Miért nem szeretünk félni? - Támadva van ugye a magabiztosságunk, a határozottságunk, a döntésképességünk, és ha labilisak vagyunk, biztosan rossz döntéseket is hozunk. Ha aggódunk valamiért, az már egyenlő a félelemmel? Ha túlzott az aggodalmaskodás, akkor bizony kialakulhat negatív életérzés, és elhatalmasodhat rajtunk a félelem érzése is.
Meg kell tehát szabadulnunk a félelemtől. Mitől félünk leginkább? Attól, hogy zavar támad a fejünkben, vagy ugrálni kezd a gyomrunk idegességünkben, vagy a heves szívdobogástól, ami esetleg elkap minket időnként? Azt hiszem, mindegy mitől félünk, félni senki sem szeret, mégha néha van is ösztönző hatása ránk nézve. Amikor félünk, nem tudunk úgy beszélgetni másokkal, fásultak leszünk, kifáradunk a sok negatív érzéstől. Logikus lenne, ha helyettesíteni tudnánk pozitív gondolatokkal a félelmeinket.
Például legyünk hálásak mindenért, amit kapunk az életünktől, a jó sorsunktól. Érezzük át, hogy szeretnek minket és mi is tudunk jól szeretni másokat. Élvezzük, ha vidámak vagyunk, ilyenkor ugyanis távol tartjuk magunktól a negatív tapasztalatainkat. Örüljünk a családunknak, ahol biztonságban érezzük mindig magunkat. Ha emberek között vagyunk, tanuljunk egymástól nevetést, jókedvet. Ha egyedül vagyunk, tanuljunk olvasni jó könyveket, amik rögvest átirányítanak egy új dimenzióba, éljük át a főhős szerepét. Tanuljunk új dolgokat. Ha változunk, mindig egy kicsit közelebb kerülünk a holnaphoz, ahol ezernyi szépség vár reánk. Olvadjunk bele a természet szépségébe, érdekeljen ha változnak az évszakok, és velük együtt változunk mi is. Segítsünk másoknak, olyanoknak, akik szerintünk még nálunk is jobban félnek valamitől. Ezzel növeljük az önbizalmunkat, az önállóságunkat, és máris szebb színben látjuk a világot. Ha valami rendkívüli történik az életünkben, ez egyben fordulatot is hoz a napjainkba, amitől lehet, hogy tartunk kicsit, de félni tőle sosem szabad. Ha félünk, legyengülünk. Ha félünk, erőt veszítünk. Ha félünk, nem tudunk mosolyt csalni az arcunkra. Búskomoran pedig senkinek sem tetszünk, még saját magunknak sem.
Gondolkozzunk, hogy mivel tudjuk kiváltani a félelmünket. Menjünk el egy kis időre otthonról, ha megtehetjük. Menjünk jó messzire, ahol még köszönő viszonyban sem vagyunk a negatív érzésekkel. Találjuk meg azt a helyet a szívünkben, ahol mindig van egy kis szeretet mások iránt, ahol mindig van hely egy kis örömnek, egy kis vígasztalásnak, ahol mindig boldogságot érzünk, mikor felébredünk reggel. Van ilyen hely a szívünkben, csak kell egy kis munka ahhoz, hogy ezt a helyet megtalálhassuk magunknak. De ha sikerül rátalálnunk, soha többé nem érzünk majd félelmet, elfelejthetjük, hogy valaha is létezett. Kezdd el megváltoztatni az életed, és felejtsd el a félelmedet örökre!
Hallgass meg egy dalt, ami remélem, hogy felvidít. :)
Utolsó kommentek