Ez olyan nehéz! És úgy nem szeretjük! - mármint okulni a hibáinkból. - Pedig ha célodul tűzted ki valaha is, hogy fejlődni szeretnél, akkor nincs mese, tanulni kell az elkövetett hibádból. Jó esetben ezek a hibák nem olyan sokan vannak, hogy ne lehetne megbékélni velük.
Sok mindent írtam már magamról neked, és ezt azért írtam, hogy te már ne kövesd el azokat a hibákat, amiket én valamikor elkövettem, te már ne fuss bele csapdákba. De az élet kegyetlen tud lenni és mindig megtréfál minket, olyan helyzetekbe sodor, hogy hirtelen nem tudjuk hogyan is kell döntenünk. Ezeknek a téves döntéseknek a következménye lehet, hogy van, mikor hibát hibára halmozunk, és ember legyen a talpán, aki jól tudja kezelni az ilyen eseteket.
De kezdjük az elején. Döntened kell valamiben, amiben hirtelen nem tudod eldönteni mi a helyes, mi a helytelen, mik lesznek a következmények. Ilyenkor is döntesz valahogyan, csak később derül ki, hogy jó volt-e a döntésed. Ha véletlenül rosszul döntöttél, mert nem gondoltad át a lehetséges eshetőségeket, van, amikor még van időd korrigálni, ha ezt jókor veszed észre. De amikor már olyan helyzet alakult ki, hogy mindenképpen látszik, csakis te voltál a hibás valamiben, akkor ezt az esetet nagyító alá kell tenned, de még jobb ha mikroszkopikus pontossággal kielemzed, hogy vajon mi miért történt, és miből adódott a tévedés. Ha sikerül rájönnöd a hiba okára, abból már tudsz tanulni, és biztosan nem fogod még egyszer elkövetni ugyanazt a hibádat.
Nem szeretünk a hibáinkról beszélni. Inkább szeretjük ha tökéletesek vagyunk. Kevés ember vállalja fel józanul az elkövetett hibáit, inkább szeretünk kibúvót keresni, mást okolni a tévedésünkért, szeretjük ha jól jövünk ki minden helyzetünkből. Ha tényleg a szíveden viseled a sorsod, be kell néha látnod, hogy tévedhetünk, dönthetünk rosszul egy adott szituációban, és teszünk néha olyan dolgokat, amit szeretnénk meg nem történtté tenni, szeretnénk mindent visszacsinálni. Csakhogy már nem lehet, mert hibáztunk. Ilyenkor jó ha a szívünk és az eszünk is a helyén van, és bölcsen belátjuk a tévedésünk, és levonjuk a tanulságot belőle. Tanulj a hibáidból, és élj nyugodtan, vidáman, boldogan még akkor is, ha tudod magadról, hogy mint mindenki más, te sem vagy tökéletes és olykor-olykor elnézel valamit vagy helytelenül döntesz.
A sorsod akkor lesz életszerű, ha bevállalod önmagad, nem köntörfalazol, vállalod mindig azt aki vagy és azt amit csinálsz. Nem kell a kákán is csomót keresni, inkább kell olyan életet kialakítani magunknak, hogy minden reggel úgy ugorjunk ki az ágyból, hogy érezzük és tudjuk is, hogy egy fantasztikus nap vár ma ránk. Ha sikerül így ébredned minden reggel, akkor nem fog zavarni már, ha néha tévedsz és nem a leghelyesebb döntést hozod meg. Inkább fog lelkesíteni, hogy ragyogóan süt a napsugár, lágyan fúj a szellő és te élvezed az életedet, mert a szíved mélyén tudod, hogy őszintén élsz és mindig is őszinte tudsz maradni önmagadhoz.
Hallgass meg egy dalt, hallgasd szívesen. :)
Utolsó kommentek