Ha olyan helyzetbe kerülsz, hogy képes vagy mindenedet megosztani bárkivel, elértél egy olyan szintet, ami igazán megbecsülendő. Nem is tudom, hogy kik élnek így? Talán az indiánok, vagy a zen vallásúak, de bárki átélheti ezt a csodát.
Ezek a népek képesek bárkit befogadni maguk közé, vendégül látják őket, barátokká fogadják a vándort, aki az útját járja éppen. Mindig szerettem volna olyan típus lenni, az ilyen népekhez, emberekhez hasonló, aki, ha betéved hozzá egy "ismeretlen" világutazó, képessé váljak úgy vendégül látni, mint bármelyik szerettemet, úgy tekinteni rá, mintha csak együtt nőttünk volna fel. Eddig azt hiszem, hogy nem fogok eljutni, de tudom, hogy létezik ilyenfajta vendégszeretet.
Bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy jólesik az emberszeretet, jólesik, hogy törődnek velünk, figyelnek ránk, és nem utolsósorban bíznak bennünk. De miért is kerülünk ilyen helyzetbe? Mert az élet kiszámíthatatlan és bármikor csinálhat olyan fordulatokat, hogy alig győzünk csodálkozni élethelyzetünkön. Nem hiába az a bejegyzés címe, hogy Légy jó! s Tégy jót! Amikor jót teszünk, ezernyi energiafolyamot indítunk útjára. Ezek az energiaáramlások pozitívak, és mindig visszaszállnak ránk, nem is olyan hosszú idő múlva.
Legyünk mindig belátóak azokhoz az emberekhez, akik kevesebb vendégszeretettel lettek megáldva. Ők is szeretik a társaságot, csak nem jó vendéglátók. Amikor vendégül látsz valakit, kicsit alkalmazkodnod kell, de szívesen teszed, mert olyan sok mindent kapsz cserébe, olyan sok melegséget a szívedbe, hogy alig győzöd befogadni. Légy hát jó! s Tégy mindig jót! :)
Hallgass meg egy dalt, és fogadd jó szívvel a hozzád érkezőket. :)
Utolsó kommentek