Sokévi tapasztalatom az, hogy ha nincs meg bennünk a kellő türelem, akkor szinte el vagyunk veszve. Nagyon nehéz bizonyos helyzetekben türelmesnek lenni. Egyszerűen nem megy, hiába is próbáljuk. Fel tudnak bosszantani olyan helyzetek, amik meg sem érdemlik, hogy foglalkozzunk velük.
Nem szeretek vitatkozni, veszekedni, mert szerintem nincs semmi értelme. A természetem viszont lehet, hogy kicsit mégis olyan, hogy könnyen ki lehet hozni a sodromból. Ezért fejlesztem évek óta, hogy egyre türelmesebb lehessek. Sokszor éreztem magam célpontnak életem során. Azt hittem, hogy direkt nekem támadnak, pedig csak félreértettem valamit. Nem szabad nagyon sok súlyt fektetni a szavakba, ha sértődékenyek vagyunk. Ilyenkor mindent magunkra veszünk, még azt is, amit nem nekünk címeztek. Sokszor mondják, hogy várjunk pár másodpercet mielőtt megszólalunk. Ez azért is hatásos, mert kis idő elteltével már lehet, hogy más színben látjuk a világot. Nem szabad elsőre ítélkezni. Jobb megfontoltnak lenni, mintha gyorsan szólnánk. Bölcs tanácsok ezek, mégsem tudunk rájuk hallgatni időnként.
Amikor azt érezzük, hogy most forr a vérünk a dühtől, vagy most épp "ki szeretnénk pukkadni" mérgünkben, jobb ha lecsillapodunk, és mérsékletet gyakorolunk. Nagyon nehéz ezt megvalósítani, de akinek sikerül, az hálát ad érte a jó természetének. Nem vagyunk egyformák. Vannak szelíd lelkűek közöttünk és vannak indulatosabbak is. Bármelyik csoportba is soroljuk magunkat, egy biztos. Csak azok tudnak másokkal jó kapcsolatot teremteni, akik áldoznak időt arra, hogy leneveljék magukat az esetleges mérges természetükről. Van egy jó mondat, ami sokszor eszembe jut. - "A jó ember sose marad egyedül. Mindig akadnak, akik társul szegődnek hozzá...". - Azért jut eszembe mindig ez az idézet, mert az édesanyámnak volt olyan természete, amit mindig is irigyeltem tőle. Mindig mindenkivel megtalálta a kellő hangot, akár gyermekről volt szó, akár felnőttről, mindegy volt, kivel beszélget, megtalálta mindenkivel a megfelelő kontaktust, tudott alkalmazkodni is, ha épp az kellett, és a türelemnek egy olyan típusát tudta átadni mindenki számára, amire olyan nagyon vágyunk mindannyian. Ha csak egy töredékét örököltem volna tőle ebből a türelemből, már akkor nagyon örültem volna. Így azonban, csak megpróbáltam megtanulni tőle, és ellesni azokat a technikákat, amiket ő tudott.
Keresd meg te is a számodra értékes embereket, akik talán befolyásolhatják a sorsodat azáltal, hogy példát mutatnak neked, és ezt te megpróbálod egy kicsit utánozni.
Hallgass meg egy dalt, és a szíved legyen mindig a helyén. :)
Utolsó kommentek