Régebben nagyon sokszor haragudtam, mert betegséggel áldott meg a jó sorsom. És, épp ezért írtam a fenti címet, mert bizony, nagyon pórul járhatunk, ha csak úgy hirtelen megharagszunk. Ugyanis nem tudhatjuk előre mi is lesz a haragosdi játékunk eredménye.
Szinte mindig mi vagyunk a vesztesek, ha nem tudunk parancsolni az érzelmeinknek, ha csak úgy mindent félvállról véve, kényünkre kedvünkre, hirtelen indulattól vezérelve most úgy döntünk, hogy megsértődünk, megharagszunk valakire valamiért. Lehet, még az okát sem ismerjük teljesen, de az indulat már bennünk van, és kész! Vége! Nincs tovább jókedv! Csak az indulatos érzelmek kavarognak bennünk. Ahhoz, hogy megharagudjunk, valószínű nem is kell csinálnunk semmit, éppen csak félreértelmezünk valamit, nem úgy gondoljuk ahogy az a valóságban van. Minden haragos pillantásunkkal csak növeljük önmagunkban a feszültséget, pláne, ha még ki is nyilvánítjuk mit is érzünk, kész a káosz.
A harag egy nagyon-nagyon alattomos érzelem. Kifordítja a szavainkat, megváltoztatja a tetteinket, béklyót köt két ember közé, és nagyon helyén kell hogy legyen a szívünk, ha ebből a káoszból rendet szeretnénk csinálni. Szinte lehetetlen egyik pillanatról a másikra visszafordítani a kialakult helyzetet. Sok időt pazarolunk el fölöslegesen, mert temérdek más szép és jó dolgot is csinálhatnánk a nagy-nagy haragunkon kívül. Úgyhogy legyél nagyon óvatos, mielőtt úgy döntesz, hogy most megharagszol! Kimaradsz rengeteg jó dologból, amit helyette tehetnél vagy kapnál éppen. Elmaradnak az ölelések, a baráti gesztusok, elmaradnak a jó beszélgetések, a jóízű nevetések, az őrült bolondozások. És ez mind amiatt van, hogy pillanatnyilag nem tudtuk fékezni az indulatainkat.
Még ha nagyon fáradt vagy és tényleg megsért valaki, amit nem érdemeltél ki, akkor sem szabad a haragot választanod barátnak, még ha csak rövid időre is tennéd. Olyan sokat veszítesz ezzel, hogy örökké bánni fogod a percet, amikor megharagudtál. Saját magadat is nehéz ilyenkor "helyrepofoznod", de a társasági légkörön is egyből érezhető a feszültség, ami ha nem oldódik, ki tudja hová vezetne. Nézz csak egyszer a tükörbe miután jól megharagudtál valamiért! Amit látni fogsz, az egy csalódott, kiábrándult és vérig sértett személy lesz, olyan sok haragos pillantással, ami egyáltalán nem a jó oldaladat emeli ki. Azt hiszem, ilyenkor nem is merünk a tükörbe nézni, messzire elkerüljük, ne is lássunk senkit a közelünkben.
Nekem nagyon sokat kellett dolgoznom azon, hogy ne sértődjek meg mindjárt, nagyon figyelmeztetnem kellett mindig magamat, hogy csak én húzom a rövidebbet, ha mérgelődöm. Nem éri meg az a sok feszültség, amit okoz a harag, hogy még külön foglalkozzunk is vele. Tereld el a gondolataidat mindjárt, mihelyt azt érzed, hogy indulatos leszel. Csinálj valami egészen mást mint eddig, hogy valami másra terelődjön a gondolatod. Ha kivársz egy kicsit, nem engedsz a mérges indulatoknak, később meglátod, örülni fogsz, hogy tudtál magadon uralkodni. Napok, hetek mehetnek tönkre, ha nem vigyázunk és engedünk a negatív érzelmeinknek.
Már elég késő van, de ha még fent vagy, hallgass meg egy dalt, s térj lassan nyugovóra te is. :)
Utolsó kommentek