Minden nap úgy kellene ébrednünk, hogy teli vagyunk energiával, jókedvvel indítjuk a napunkat és ez meg is marad egész napon át. Sokszor gondolkodom, hogy ez miért nincs így mindig? Van, amikor úgy érezzük, hogy mázsás teher van rajtunk, pedig még reggel nyolc óra sincsen. Mindenünk fáj, ólomlábakon járunk, lelassulunk, a kedvünk pedig nemhogy jó lenne, épp ellenkezőleg, szinte minden életkedv elszáll belőlünk.
Vajon hova száll el az energiánk ilyenkor? És egyáltalán miért nincs mindig totál jókedvünk? Amikor úgy ébredsz már, hogy a karjaid el vannak zsibbadva, kóvályog a fejed, nincs egy épkézláb ötleted sem, hogyan lehetne ezen változtatni, akkor elkönyveled magadnak már kora reggel, hogy ez így is fog maradni egész napodon át. Nézed a család többi tagját, ők vajon honnan szereztek maguknak elegendő energiát? Próbálod kitalálni, hogy hol lehet a gubanc. Ilyenkor nincs időnk kielemezni, hogy miért feküdtem le éjjel kettőkor aludni, miért nem halasztottam mára a tegnapból megmaradt feladatokat, nincs kedvünk még tükörbe nézni sem. Pedig milyen jól járnánk, ha ezt megtennénk! Meglátnánk igazi önvalónkat, s ha jobban szemügyre vennénk az arcunkat, a szemünket, meg a többi testrészünket, ki lehetne találni, hogyan is szerezzünk egy kis plusz erőt magunknak. A karod például ugye elzsibbadhatott azért is, mert rosszul aludtál, ráfeküdtél, és olyan mély álomban voltál, hogy ezt nem vetted észre idő előtt. Amikor ólomlábakon lépkedsz a szobában, nem is gondolsz arra, hogy bevetted-e az esti gyógyszert, ami kihatással lehet erre. A rosszkedvünket nem mindig vesszük észre időben. Kicsit le vagyunk törve, de ugye volt már ennél rosszabb is. Nem törődünk vele, azt szeretnénk most, hogy varázsütésre változzon meg minden, és érezzük úgy magunkat, mint amikor kirobbanó formában vagyunk.
Sok mindenre kell ilyenkor figyelnünk. Ettem-e eleget, ittam-e elég vizet, nem bosszantottak-e fel az emberek? Meg kéne kérdezni magunktól, hogy ha már így alakult, akkor most mit tudunk tenni? Lehet, elég lenne egy kis ötperces átmozgató torna, vagy el kéne csípni a reggeli készülődési időből annyit, hogy egy kicsit fel tudjunk töltődni. Bekapcsolhatunk zenét miközben készülődünk, és együtt dúdolhatjuk a dal szövegét az együttessel. Persze ha minden tagunk fáj, eszünkbe sem jut ez, inkább átadjuk magunkat a mélabúnak, sajnáljuk magunkat, hogy így kell végigdolgozni egy napot.
Lehet, hogy épp a szomszéddal volt némi nézeteltérésed előző nap, ami nyomot hagyott a lelkedben. De számos példát lehetne felhozni, hogy mi vitte el az energiánkat. Tulajdonképpen mindegy is lenne, ha túl tudnánk tenni magunkat rajta. Az energia különös dolog. Ugye tanultuk, hogy az energia nem vész el, csak átalakul. A szomszéddal való zsörtölődésed előtt még igazi jó formában voltál, de az érzelmeidet már nem tudtad megzabolázni. Megsértődtél egy kicsit, és ez már épp elég ahhoz, hogy a meglévő energiád átalakuljon mássá, olyan valamivé, amit másnap már nem tudsz kezelni. Azt hitted, hogy túl vagy rajta, de a szíved mélyén elraktározódtak azok az érzések, amik rombolják az idegrendszeredet. Ha másnap sem teszel ez ellen semmit, a helyzet csak romlani fog.
Ha elmegy az energiád, mindig ki kell deríteni az okát, még akkor is, ha úgy érzed, erre nincs semmi időd. Hidd el, ha visszapörgeted az időt, rá fogsz jönni, hogy mivé alakult át a bájos mosolyod, a szép tekinteted, a vicces hangulatod. Az a feladatod, hogy ezeket visszaszerezd magadnak. Minél hamarabb megteszed ezt, annál hamarabb szeded össze újra magad, és nem lesz elrontva egy egész napod. Persze könnyű ezt tanácsolni, de nehezebb megvalósítani. Pedig meg kell tenni ezt a lépést, hogy újra jó formába tudd hozni magadat. Ne törődj mással ilyenkor, csakis saját magaddal, megéri a rááldozott idő, mert nem mindegy, hogyan érzed magad percről percre.
Hallgass meg egy dalt, hátha beindítja a mai napodat! :)
Utolsó kommentek