"az élet nem mindig habos torta..."

Ezt bizton állíthatom, mert számos példáját láttam már ennek én is. Mondjuk én nem vagyok túl jó benne, de még nálam is működik a dolog, úgyhogy ha kellően felkészült vagy, akkor kezdődhet is a nagy kaland.

Húú, de késő van! vagy, Túl korán talán, de az az egy biztos, hogy itthon vagyok, hazaérkeztem! :) Van egy kis aranyos idézet: - "Mindenütt jó, de mindig elzavarnak!" -, ezt csak azért írom, mert tényleg jó hazaérkezni valahonnan, bármerre is jár az ember lánya. Itthon vagyok, és már aludtam is, csak felébredtem most, és eszembe jutottál! :)

Tapasztalatból írom le a fenti mondat igazságát, mert életem során már annyi gond és baj jött felém, hogy bátran állíthatom, hogy ez így van. Mindig, mindenben persze vannak kételkedők, de ha belegondolunk, beláthatjuk józanul, hogy tényleg minden bajt meg lehetne előzni, ha csak egy kicsit is figyelnénk erre.

Szerintem, nem kell túl sok ahhoz, hogy örülni tudjunk bárminek is. És ez így is van rendjén, nem is lenne jó, ha ez megváltozna. Szereted te is a szépet és a jót, és ezek a csodák mindig jelen vannak az életünkben. A szépséget pedig fel lehet fedezni, ha egy kis ráérzőképességed van. Úgyhogy nincs is miért panaszkodnunk emiatt.

Nemsokára hazautazom, végetért egy fantasztikusan szép időszak, ami már nagyon hiányzott a szívemnek és a lelkemnek. Remek napjaim voltak és nagyon igyekszem, hogy ugyanilyen csodás napok várjanak rám ezután is. Sok-sok szépet gyűjtöttem a szívem kis zugába, és mind a mi szép és jó, azt majd mind továbbadom neked, mert neked is meg kell ismerni vagy fel kell eleveníteni az ehhez hasonló élményeidet.

"Elég, ha ebéd után tíz percre ledőlsz

pihenni.

Elég, ha munkahelyedre lassan

és kényelmesen haladsz és néha

megállasz, hogy egy fát, egy virágot vagy

egy madarat megnézz.

Elég, ha fél órával üldögélsz tovább a

padon, mint amennyit előre szántál

magadnak.

Mert szépen süt a nap (...)

Elég, ha minden hetedik napon nem

dolgozol semmit, csak örvendesz annak,

hogy élsz és hogy szép a világ, amiben

élsz."

/Wass Albert - Te és a világ)

"A szívem mélyén egy dallam szól,

Mint csillagok, melyek az égen ragyognak.

Te vagy a fény, mely utamat világítja,

A szerelem, mely örökké éltet, és hajtja.

"Mindig legyen egy kedves szavad!

Ha nincs is semmid, amit adhatnál,

egyvalamid mindig lesz: egy kedves szavad.

Azt nem lehet elhagyni, vagy kölcsön adni.

A kedves szó, az az egyetlen, amit magadban

lehet tartani és bárkinek, akinek szüksége

van rá, oda lehet adni. Lehet vele marasztalni,

bátorítani, vagy éppen vigasztalni. A kedves

szóhoz nem kell sem pénz, sem vagyon. Csak

te kellesz hozzá, és hogy akard másnak adni,

de nagyon! Mert a kedves szó többet ér

mindennél, s gyógyítóan hat a lélekre, szinte

minden embernél."

(Lippai Marianna)

Mindenkiben megtalálhatod a szépséget, azt a szépséget, ami őbenne rejtőzködik, csak figyelj jól és tárd ki a szívedet. Azt már tudod, hogy a szíved sosem hazudik. Mindig az igazat látod a szíveden keresztül. A szépség mulandó, de azért szeretjük ha szépek vagyunk, és azt is szeretjük ha mások is szépnek látnak minket. Egyszerűen szépnek lenni jó dolog! :) Ugyanígy van ez a belső szépségünkkel is, szeretjük ha szép a lelkivilágunk, és ha kedvesek vagyunk vagy éppen segítőkészek tudunk lenni. Sok-sok szép belső tulajdonságunk van, ezért beszélgessünk róla egy kicsit.

Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor döntenünk kell valamiben. El kell döntenünk, hogy megálljunk, visszanézzünk, vagy tovább haladjunk-e életünk során? Nagyon sokan vagyunk, akik sokszor nézünk vissza a múltba, és azt figyelembe véve döntünk a további teendőinkről. Sokan vannak, akik nem néznek hátra egy mérföldkőnél, ők egyenesen haladnak előre az útjuk során. És sokan vannak, akik megtorpannak és megmaradnak a jelenlegi állapotuknál, nem akarnak egyelőre új vizekre evezni.