Egy ideje figyelem magam. Szinte hangosan beszélek magamhoz, ösztönző és bátorító gondolatokkal "bombázom" magam, amikor valamilyen tevékenységbe belefogok. Nem! Nem ment el az eszem, de épp ennek a viselkedésnek a hatására vettem meg egy könyvet, amit szeretnék ajánlani neked.
Valószínű azért szeretnénk még boldogabbak lenni, mert nem szeretünk kedvetlenek lenni, nem szeretjük, ha a kedvünk elmegy vándorútra. Viszont nagyon szeretjük, ha örülni tudunk valaminek, ami felpezsdíti a napunkat. Sok minden múlik azon, hogyan is érezzük magunkat egy adott pillanatban, vagyis az érzelmeinken.
Sokszor hozunk elhamarkodott döntéseket, amik ugye egyből megváltoztatják az életünket. Ha már döntöttünk, ha már kimondtuk a végső szót, nincs apelláta, nincs visszaút, azt kell elfogadni, ahogyan határoztunk. Lehet, érzelmileg voltunk labilisak, amikor döntenünk kellett, de épp ez a helyzet indok arra, hogy várjunk egy kicsit, mielőtt véglegesen döntünk valami felől.
Húsvétkor mindig minden egy kicsit másképp van. Ha vidáman süt a napsugár, jobb kedvünk is lesz egyszeriben, felpattanunk a bicajunkra és uzsgyi!, meg sem állunk a legközelebbi ismerősünk házáig. Örülünk, hogy együtt vagyunk, örülünk, hogy találkozunk végre, és vége-hossza nincs a beszélgetésnek. Gyermekeink végre annyit játszhatnak, amennyit csak szeretnének, verseket tanulnak, piros tojást festenek, készítik a kicsi szívüket a találkozásokra. Húsvétkor mindenki örül, a szívünk és a lelkünk megtelik jósággal, szeretettel, és fürgén tüsténkedünk a konyhában, hogy sok finomság legyen a szépen megterített asztalon.
Húsvétkor lehet, elgondolkodunk néha, milyen jó is, hogy annyi szépet és jót élhetünk át nap nap után, visszatérnek az emlékeinkben a régebbi események, amikor mindig együtt készültünk a családdal erre az ünnepre. Mindenkinek volt feladata, és ahogy teltek a percek, az órák, úgy lettünk egyre izgatottabbak. Boldog percek ezek, sok szép és jóságos cselekedettel. Vidám, sokszor bolondos versek születnek ezekben a napokban, a tréfálkozás áll az első helyen. Örvendezve várják a lányok a locsolkodó fiúkat, hogy azután délután együtt mulathassanak tovább.
Szeretném, ha ezen az ünnepen mindenki pihenne egy kicsit, félretéve minden gondot, minden bánatot. Érezzük magunkat jól, mindenkinek kedve szerint alakuljon a napja, és teljesüljön minden kívánságunk, amit csak meg merünk álmodni magunknak. Sok boldog órát tölthetünk együtt a szeretteinkkel, tegyünk félre minden mást, ami megnehezítené a találkozást. Az időt, amit kapunk ilyenkor ajándékul, becsüljük meg, és hosszabbítsuk amíg csak lehet. Amikor este majd visszaemlékezünk erre a napra, érezni fogjuk, hogy vidám kicsi szívünk repdes a boldogságtól, hiszen ezernyi öröm és jóság költözik a szívünk mélyére, oda, ahonnan bármikor előcsalogathatjuk a vidám, boldogságos perceinket. Húsvétkor mindig minden megváltozik. Legyen boldog, vidám és örömteli ez az ünnep! :)
Hallgass meg egy dalt, hallgasd szeretettel. :)
Türelem, türelmetlenség, várakozás, vágyakozás, és még sok-sok hasonló szó jellemzi párkapcsolatunkat. Milyen jó érzés, mikor megtaláljuk életünk igazi párját, bízunk a jövőnkben, szeretjük egymást életünk végéig!
Olvasok most egy könyvet, a címe: Elmetréning, az írója: John Assaraf, mégsem könyvajánló ez a bejegyzés, bár azt hiszem, nyugodt szívvel ajánlhatom neked elolvasásra, mert megváltoztathatja az életedet is.
Sok mindenen megbántódhatunk, érzékenyen érinthetnek a szavak, a mondatok. Mitől függ, hogy mennyire érzékeny a lelkünk? Mennyire kell stabil érzelemvilágot kialakítanunk magunknak?
Olyan csodálattal tudom nézni nyáron (de máskor is!) a naplementét és a napfelkeltét is, mert egyik kedvenc égitestem a Napocska maga. :) Élvezem, amikor süt le rám, élvezem, amikor bújócskát játszik velem, élvezem, amikor épp olyan kedvében van, hogy kitalálni sem tudom, merre járhat.
Azt hiszem, hogy az aggódó természet nagyon illik rám, szinte mindenen tudok aggódni, vagy gyártok olyan történeteket, amiben szerepel az aggodalom. A másik nagy érzelmi kizsákmányoló a félelem, ami már sok ember életét megkeserítette, nemcsak az enyémet.
Már réges-régen aludnom kéne, de van, mikor ilyenkor jön rám az álmodozás. Álmokat szövök, tervezgetek, és most ezt meg is lehet bocsájtani, hiszen vasárnap van. Lassan már naptárilag is el lehet mondani, hogy tavasz van, eljött hozzánk, fogadjuk szeretettel. :)
Utolsó kommentek