Ismered a mondást, miszerint ha két ember találkozik, és kérdezik egymástól: - Hogy vagy? - egyikőjük azt mondja: - ne is mondd! olyan sok dolgom van, hogy nincs időm arra sem, hogy beteg legyek. - Ebből a mondatból csak azt a jelentést kell figyelembe venni, illetve úgy kell értelmezni, hogy a két ember közül az egyik biztosan egészséges. Viszont a panaszkodó típushoz tartozik, ami könnyen elfajulhat akár rossz irányba is. Az én tanácsom is az, hogy légy jól, és érd el azt, hogy a sok-sok tevékenységből ki se lássál, mert akkor biztos nem unatkozol. Vagyis érd el azt, amit a mondás mond, de jó értelemben véve.
Te már tudsz annyit, tanultál már annyit, tapasztaltál már annyit, hogy tudj különbséget tenni aközött, hogy - "jaj, de nagyon sok munkám van mára megint", - vagy aközött, hogy - "hál'Isten ma ismét jól keltem fel, s valamennyi feladatomat szuperül meg tudom oldani." - A különbség a szemléletmódodban van elrejtve, te nem tartozol az örökös panaszkodók sorába. Azt mondják, hogy a magyar nép nem csak hogy panaszkodik, de a pesszimizmus felső határát is súrolja az a statisztikai görbe, amit a tudósok, a kutatók megállapítottak már régen. Vajon miért van ez így? Egymást utánozzuk talán, vagy annyira ragályos módon terjed a pesszimizmus a mi országunkban, hogy ha találkozunk valakivel, máris csak a rossz jut eszünkbe, arra a kérdésre: - hogy vagy?
Az a bejegyzés címe ugye: - ne érjél rá beteg lenni. - Ezzel a mondattal inkább optimizmusra ösztökéllek, mégpedig a lehető legaktívabb optimizmusra, ha létezik ilyen. Legyél annyira lelkes, annyira örömteli minden nap, hogy ha találkozol valakivel, akkor az illetőnek az legyen az első mondata hozzád: - "Látom, hogy jól vagytok, jól vagy te is, csak úgy sugárzol az egészségtől, és tele vagy életörömmel, ragyog az arcod, szépen fénylik a szemed, mosolygós vagy, öröm rád nézni, öröm veled beszélgetni." - az illető azt fogja gondolni, hogy biztos épp egy pihentető nyaralásból tértél vissza, mert úgy ki vagy pihenve, annyira látszik rajtad, hogy meg tudnád váltani a világot is most rögtön.
Mi köze ennek ahhoz, hogy ne érjek rá beteg lenni? - kérded. Szerintem csak az, és épp ezt szeretném leírni, hogy a sok-sok panaszkodás biztos alap arra, hogy előbb vagy utóbb beteg leszel. Inkább törekedj arra, hogy a sok tennivalód örömet okozzon, szívesen végezd, és minden napod sikeres legyen. Akkor biztos, hogy nem fogsz ráérni arra, hogy bármilyen időzavarral küzdjél, mert általában ez az időzavar az oka a sok panaszkodásunknak, s végül a betegségünknek. Érjél rá viszont arra, minél többet lehess azokkal, akiket szeretsz és akik szeretnek téged. Ez a fontos! - a többi nem számít.
Küldök egy dalt neked, és mindenkinek, aki szereti a zenét, legyen szép az estéd! :)))
Utolsó kommentek