Ezer hála és köszönet az én férjecskémnek, aki kitartott és kitart mellettem a végsőkig. 30 éve, hogy összeházasodtunk, igaz, mindig azt a napot ünnepeltük igazán, mikor megismerkedtünk. Minden csillagot, szívecskét, s a sok hópölyhöt is, meg a sok napocskát is mind mind neki köszönhetem, az ő szeretetének. Minden rá emlékeztet, ha reggel felkel a nap, vagy este már elbújik a hold is, mert már ő is álmos egy kicsit.
Nagyon kevés embert ismertem meg életemben, akinek ennyire jó szíve és ennyire jó természete van. Mindig boldog voltam mellette, igaz, hogy volt mikor sírtam is, de ez vele jár. Bizony, a szerelemmel együtt jár a sírás is, de inkább a felhőtlen jókedv, az öröm, a szenvedély, és a gyönyörű órák mind.
Egy nagyon szép dalt küldök az én életem párjának, remélem, hogy ráakad majd erre a bejegyzésre is, és meg tudja hallgatni. Mert titokban küldöm ám, de ha van hatodik vagy hetedik érzéke, és tud olvasni a gondolataimban, akkor biztos vagyok benne, hogy észreveszi majd ezt a bejegyzést is. Nagyon hiányzik nekem, ha nem vagyunk együtt, pedig hálás lehetek, mert tényleg minden idejét amit csak tud, velem és a kis családunkkal tölti.
Szóljon hát a dal életem párjának, kedvenc férjemnek, legyen olyan boldog, mint amilyen boldogságot ő tudott teremteni nekem is, és a gyermekeinknek is. :)
Utolsó kommentek