Még 2015. július elsején írtam egy bejegyzést neked, csak pár mondat szerepelt benne a saját belső hangunkról. Most visszakerestem ezt a bejegyzést, mert annak idején igencsak rossz állapotban voltam, de később jobban lettem szerencsére.
Ezek a belső hangok van, amikor a segítségünkre vannak, de van, mikor gátolnak abban, hogy megtegyük, amit szeretnénk. Mégis velünk vannak és ha kell ha nem, odafigyelünk rájuk. Gondolatunk sokféleképpen befolyásolhatja az életünket. Nem mindig szabad nagyon hallgatni rá, inkább a bensőnkben érezzük át, amit tenni akarunk. Én amolyan "szószátyár" stílusban "beszélgetek" magammal olykor, túl sok a duma, ha lehet így fogalmazni, és kevesebb a cselekvés. Túl sok tennivalót tűzök ki magamnak egy napra, és a vége az, hogy azt sem tudom, hol kezdjek bele hogy haladjak is. És ez a túl sok belső fecsegésnek tudható be.
Sok könyv szól arról, hogy megszabadulhatunk az ártó, bántó gondolatainktól, ha kicsit önmagunkba fordulunk, és figyeljük a saját gondolatainkat, mikor vannak ellenünk és mikor velünk. Én úgy tapasztalom, hogy aki szán időt arra, hogy megfigyelje önmagát, és segít is azon, hogy minél kevesebbet aggódjon különféle dolgokon, sokkal tartalmasabb életet tud élni, mint az, aki csak morfondírozik azon, miért ilyen furcsa is a világ, amilyen.
Alkalmazkodnunk tudni kell, akármiről is van szó. Tegyünk ezért olyan dolgokat is meg, amit legszívesebben hanyagolnánk az életünkből, mert ha eljön a pillanat, mikor szembe kell néznünk a valósággal, kiderül, hogy nem vagyunk elég felkészültek. Aki el tud lazulni, aki ki tud kapcsolni még jó időben, annak sokkal könnyebb az élete. Nem szabad a szívünkre venni fájdalmas eseteket, olyanokat, amikről talán már az elején tudjuk, hogy idővel mit sem fognak számítani az életünkben. Az idő sokszor feledésbe meríti a bajainkat, van, hogy az egyik gondunk elfeledteti a másikat, a másik pedig meggyógyítja a harmadikat. Ezért sose essünk kétségbe, ha olyan dolgokon gondolkodunk, ami később tudjuk, hogy már nem fog sokat számítani a sorsunk alakulásában.
Legyünk inkább elfogadók, legyünk befogadóbbak, mint egyébként szoktunk, és ha kell figyeljük magunkat, mikor beszélgetünk magunkban túl sokat, mert a cselekvés rovására mehet.
Hallgass meg egy dalt, amit sok szeretettel küldök neked. :)
Utolsó kommentek