Nincsenek véletlenek. Az előző bejegyzésben írtam az El Camino zarándokútról pár szót, és elkezdtem kutatni utána, ami egy film megnézéséhez vezetett. Egész éjjel fent voltam, és nagyon a film hatása alá kerültem. Köszönöm, hogy rátaláltam a filmre, nekem nagy élményt nyújtanak azok a filmek, ahol Istennel találkozhatom. Sokszor érzem, hogy van egy segítőm, aki egyengeti az utamat, nem vagyok egyedül, nem vagyok elveszve a világban. Az angyalok mindig velünk vannak, és segítenek minket. Most is úgy irányították a kezem, hogy efelé a film felé vezessenek.
A film címe: A Találkozás
Nézd meg, ha módod van rá. Igaz, másfél órás, de megéri rááldozni az időt. Nagyon sokat sírtam, míg néztem a filmet. Eszembe jutottak az én régi éveim, a régi emlékeim. Ezt a filmet megelőzte még pár nappal előtte, hogy nagyon sokat imádkoztam a Jóistenhez, hogy hallgasson meg. Ezt a filmet küldte nekem, és én érzem, hogy ha hiszünk valamiben, érzünk valamit legbelül a szívünk mélyén, az megvalósul.
Ne engedd el az angyali kezet, ha megérzed a jelenlétét. Fogd olyan erősen, hogy örökké veled legyen, veled maradhasson. Az angyalok, a Jóisten, Jézus mindig velünk vannak, ha mi is ezt szeretnénk. Bármikor találkozhatunk velük, amikor esetleg bajban érezzük magunkat, de akkor is, amikor jól mennek a dolgaink. Adj hálát mindennap azért, mert egy szép napra ébredtél, és alakítsd úgy a sorsod, hogy mindig elégedett legyél. Nem kell nagy dolgokat kívánnunk magunknak, az apró örömök mind megédesítik a napunkat, de ehhez az kell, hogy tudjuk is értékelni ezeket az apró örömöket. Ilyen apró öröm lehet ennek a filmnek a megnézése is. :)
Utolsó kommentek