Van úgy, hogy úgy érezzük, "elszaladt velünk a ló", kicsit túlfeszítettük a határainkat, olyan dolgokat kezdünk tenni, ami nem vall ránk, ezért jó ha mindig felülvizsgáljuk önmagunkat. Ez azért is jó, nehogy hamis színben tűnjünk fel mások előtt.
Én mindig is szeleburdi voltam, túl hamar cselekedtem, hamarabb mint gondolkodtam volna. És ezzel sokszor magam alatt vágtam a fát, mert mások máshogy ítéltek meg, mint amilyen valójában vagyok. Vigyázni kell néha, hogy ne bízzuk el magunkat, ne mondjunk vagy ne tegyünk olyat, amit megbánhatunk később. Ugyanis ha tévesen ítélkeznek felőlünk, az nagyon rosszul is esik majd nekünk. Nem tudunk mindig olyan kiegyensúlyozottan gondolkodni, hogy ne vétsünk el hibát az életünkben. Ilyenkor aztán rá vagyunk bízva a társaink jóindulatára, arra, hogy nem gondolnak rólunk rosszat, hiszen mi nem rosszindulatból cselekedtünk.
Mindig ki tudjuk azonban javítani a hibánkat, de ehhez az kell, hogy értékeljük magunkat és észrevegyük hol hibáztunk. Ha véletlenül megtörténik a baj, és neheztelnek ránk a barátaink egy-két félreértett szó miatt, tudjunk önmérsékletet gyakorolni és tudjunk bocsánatot kérni a tetteinkért. Van, mikor túlértékeljük azt amit mondtunk. Azt hisszük, elvetettük a sulykot, de csak mi gondoltuk, hogy bántóan viselkedtünk mások felé. Nem ismerhetjük társaink gondolkodásmenetét, nem mindig tudjuk kitalálni, hogy mire is gondolnak, hogyan is értelmezik azt, amit mondunk vagy teszünk. Ezért jó, ha számolunk háromig mielőtt cselekednénk.
Legyünk észnél amikor mondunk valamit. Tegyünk óvintézkedéseket arra nézve, hogy helyesen cselekedhessünk. De tegyünk mindent tiszta szívből, akkor semmilyen baj nem fog érni minket, mert legbelül tudjuk, hogy igaz szándék vezérelt minket, és ilyenkor mindig helyesen is fogunk cselekedni.
Hallgass meg egy dalt, amit sok szeretettel küldök neked. :)
Utolsó kommentek