Nehéz most írnom, azt hiszem, ilyenkor szoktam feladni és abbahagyni a blog írását. Mégis, van már annyi emlékem a múltból, ami felüdít és jókedvre derít, hogy érzem, nem szabad megrekednem, mert akkor csak lefelé fogok haladni a lejtőn. Eléggé őszintén írok mindig mindenről, és lehet, hogy ezért futok a saját csapdámba olykor.
Eddig mindig az első számú dolgom volt ezzel a bloggal foglalkozni, még akkor is ezt tettem, amikor sürgősebb feladataim voltak. Nagyon sokat számít nekem, hogy írhatok, mert ezáltal érzem, hogy gyógyulok még akkor is, mikor nem úgy néz ki a pillanatnyi helyzet. Mindig fel kell tudni állni a padlóról, mert ha nem tesszük meg, visszavonulót fújhatunk, és nem fejlődünk sehová. Amikor nehéz a szívem, tudom, hogy váltani kell, valamin változtatnom kell, mert muszáj más megvilágításba is helyezni az érzelmeimet. Nos, ilyenkor szoktam belevágni életmódváltó programokba, és mivel év eleje van, találtam is egy nekem megfelelőt. Ez a program most lefoglal március közepéig, nem titkolt szándékom, hogy 180 fokos fordulatot szeretnék elérni a mostani életemhez képest. Van rá szűk két hónapom, hogy az irányvonalakat kijelöljem magamnak. Komolyan szeretném venni, és megígérem most magamnak, hogy tisztességgel végigcsinálom ezt a két hónapot. Persze azután sem térhetek vissza a régi életemhez, még ha olyan csábító is sokszor az, hogy begubózok magamnak és bezárom magam a négy fal közé.
Szeretnék aktív maradni később is, és minden nap egy kicsivel többet nyújtani, mint előző nap tettem. Jobb akarok lenni, mint tegnap voltam. Sok erőfeszítésembe fog kerülni, de ha megcsinálom, amit kitűztem magamnak, akkor sikerülni fog. Volt, hogy el akartam adni a könyvgyűjteményemet. Minden könyv egy kicsit a szívem csücske is, nem véletlenül rendeltem vagy vettem meg őket. Amikor addig jutok, hogy mindenről lemondok csak azért, hogy valami új, valami más jöjjön a helyébe, nálam ez mindig katartikus élmény. De belátom, hogy szükség van rá, és az új mindig jobbat és jobbat fog hozni a számomra, ha aktív tudok maradni.
Kell a változás, szükségünk van rá, ezért váltsunk mindig, amikor csak szükségét érezzük ennek. Nem baj ha a kezdet kicsit göröngyös utakon halad, később megtaláljuk a nekünk megfelelő útvonalat. Már én is azt vallom, hogy szembe kell nézni a félelmeinkkel, mert csak ezek legyőzésével juthatunk el a várva várt jutalmunkhoz, ekkor lehetünk sikeresebbek az életben. :)
Utolsó kommentek