Kifáradtam! De csak egy kicsit. Futópadoztam. :) Lehet, nem most este 9-kor kellene ezt gyakorolni, de volt hozzá kedvem, és még jobb kedvem lett tőle, és pont ez a lényeg, hogy mindig jó szinten tudjam tartani a hangulatomat. Ugye észrevetted te is, hogy egyre inkább alakul a jó irányba az életmódváltásom? Mindig egy picit teszek érte, és az eredmény önmagát igazolja, jókedv formájában. :)
Hogy miért nem tudunk életmódot váltani? Szerintem azért, mert nem is vesszük a fáradtságot, hogy mindezt elérjük. Itt persze megint csak önmagamból indulok ki, saját magamról beszélek, természetesen. De olyan szinten vagyok, hogy nyugodtan mondhatom, hogy már az én életmódváltásom is a jó irányba fordult. És csakis azért, mert most úgy érzem, bármit is teszek, az a javamat szolgálja majd.
Folytathatnám az életmódváltással ezt a bejegyzést, de inkább beszélek másról, mert az most éppen jobban izgat. Sokszor nem veszünk figyelembe valamit, ami pedig a szemünk előtt van, hiába próbálkozik szegény lehetőség, mi fittyet hányunk rá. Minden egyes pillanat felkínálja magát neked, nekem, bárki másnak. Ott a lehetőség, de mi nem élünk vele. De miért is van ez így? Ki tudja?! Lehet, nincs meg a kellő érdeklődés iránta, lehet, hogy túl lusták vagyunk vagy lehet, fel sem fogjuk ésszel, hogy mi minden áll a rendelkezésünkre hirtelen. Nem tudom én sem az okát, csak azt tudom, hogy nem használunk ki olyasmit, ami pedig a javunkra lenne. Én most azért futópadoztam este 9-kor, mert jött az ihlet, jött a lehetőség, ott volt előttem, és én kihasználtam és éltem a kínálkozó lehetőséggel. Az eredmény = öröm és boldogság! Persze csak fél órát gyalogoltam, de így este pont elég volt ennyi.
Szóval, van előtted százezernyi lehetőség a nap minden pillanatában. Vajon élsz-e velük vagy hagyod veszni őket? Nos? Melyiket választod? Jönnek-e a kifogások, hogy most túl késő van, vagy nem vagy kellően ráhangolódva a dologra, vagy bármi más. És te hagyod, hadd jöjjenek a kifogások ahelyett, hogy élnél velük és pompásan éreznéd magad. Ne vedd magadra, nem bántani szeretnélek, mert csak azért írom mindezt, mert olyan sokszor futunk bele ilyesmibe, hogy látjuk a lehetőséget, mégis hagyjuk veszni őket, mennek a sorsukra, arrafelé, ahol jobban megbecsülik őket. Egyszer próbáld ki, hogy egy olyan feladatba kezdesz bele, amihez tényleg semmi kedved, nem is kéne megcsinálnod, mégis azt választod, hogy nekidurálod magad, és megcsinálod! Csináld meg, ha már egyszer felkínálta magát a feladat, észre fogod venni, hogy sokkal több kedved lesz hozzá, mint ahogy azt elsőre hitted. Megtapasztalod majd a csodát, majd figyeld meg!
Küldök neked egy dalt, ezt épp az internet kínálta fel nekem az előbb, és énnekem megtetszett, ezért rád gondoltam, hogy megosztom veled, élvezd te is ezt a csodás dalt. Hallgasd sok szeretettel! :)
Utolsó kommentek