A valódi cím az úgy szólt volna, hogy Mit csinálnék másképp, ha egészséges lennék? A válaszom így hirtelen: semmit, vagy talán mégis, mindent másképp csinálnék. Annak ellenére, hogy nagyon értékelem már az életemet, és nagyon sokat köszönhetek a szeretteimnek, lehet, hogy mindent másképp csinálnék. Épp azért az egy valami miatt, ami megkeseríti még most is néha a napjaimat.
Ez az ok pedig az, hogy itt vagyok a négy fal között, és ez nem sokat változott, amióta begubóztam, gyakorlatilag azóta, amióta beteg lettem. Ezt a frenetikus érzést most tapasztalom meg, amikor is itt volt ez a szörnyű vírus helyzet és mindenki kénytelen volt otthon maradni. Én, aki nagyon itthonülő lettem, még én is nehezen viseltem a bezártságot, mert azért néha amikor kellett, csak kimozdultam itthonról. És ez a frenetikus érzés az, mikor kilépsz az utcaajtón, és meglátod a napfényt, a szellő fújja lágyan a hajadat és te elindulsz utadra, oda, ahová eddig nem mehettél. Olyan gyönyörűséges érzés már csak az is, hogy kilépek az utcaajtón, hogy visszatartani sem tudnának hatökrös szekérrel sem. Hát, már csak ezért az érzésért is másképp élném le már az életem, de azért nem bánom, hogy így alakult (csak egy kicsit), mert rengeteget tanultam a betegségemből is.
Még évekkel ezelőtt tettem fel magamnak ugyanezt a címbeli kérdést, akkor 55 választ adtam magamnak erre. Mind le is írtam egy füzetbe, pl. autót vezetnék, pl. 20-25 km-t bicajoznék, moziba, színházba járnék, bikiniben napoznék, úsznék a tengerparton, utaznék, leugranék ejtőernyővel, matek versenyre járnék, tanulnék folyamatosan, stb. Így folyamatosan csak írtam, és írtam, míg tele nem lett a papír, amire elkezdtem a felsorolást. Lehet, hogy egy-két dolog igencsak bakancslistás óhaj (pl, hogy leugranék ejtőernyővel), de ma már ez sem lehetetlen egy tandem ugrásnak megfelelően. Még egy reklámban is láttam évekkel ezelőtt (anya és lánya ugrott együtt a magasból).
Ábrándozni, álmodozni sosincs késő, mindig találunk rá kellő indokot. :) De komolyra fordítva a szót, valóban más életet éltem volna ha nem betegedtem volna meg. Viszont sok mindent ma is megtehetek, és ezután is, ha a szívem teli van kívánságokkal. Ezután csakis arra gondolok, hogy: - Milyen életem lehet most, hogy már sokat gyógyultam, sok mindenen keresztül mentem? A válasz most már az, hogy egyre jobb és egyre teljesebb életet élhetek, ha én is aktív részese tudok ennek lenni.
Az egyik honlapon olvastam egy mondatot, ami ez volt: - "Az a baj a csodákkal, hogy mindig másokkal történnek meg."
Nos, erről csak az a véleményem, hogy: - "A csodák mindig velünk történnek meg, csak nem mindig vesszük ezt észre."
Élhetünk úgy is, hogy a csoda váljon valóra. :)
Hallgass meg egy dalt, sok szeretettel küldöm neked.:)
Utolsó kommentek