"Törődj magaddal, minden korodban örülj annak, ami éppen soron van. Egy nap majd
megérted, milyen fontos ez. Hagyd, hogy fényképezzenek, akárhányszor. Mosolyogj, és ha
félsz, táncolj és énekelj, amilyen hangosan csak tudsz. Az segít. Szánj időt magadra,
ábrándozz a szobádba zárkózva, és olvass mindenfélét, nem érdekes, honnan való, valami
értelme mindennek van. Ne aggódj sokat a holnap miatt, a valódi gondokat úgysem látod
előre, váratlanul jönnek."
- Sara Rattaro
Azért vagyunk itt a földön, hogy valami nagyszerűt vigyünk végbe az életünkben. Ez a mondat szerintem mindenkire egyformán igaz, kivétel nélkül. Írtam már arról, hogyha mindennap megpróbálsz egy kicsivel többet megtenni, mint amiről azt hiszed, hogy képes vagy megtenni, akkor élhetsz igazán egy teljes életet. Csupán egy apró figyelmesség, egy kicsivel több energia, mint amiről azt hiszed, hogy ennél már nincs több benned. Csupán ébredj egy órával korábban, mint szoktál, vagy csupán megteszel egy valamit, mint azt te elvárnád magadtól. Csupáncsak egy kicsivel több erőfeszítést követel ez meg tőled, hidd el!
"A legtöbb, amit egy másik embernek adni tudsz, a figyelem.
Legyen az a másik ember a gyereked, a férjed, a feleséged vagy egy idegen.
A figyelem nem azt jelenti, hogy ránézek, hanem azt, hogy figyelek a
lelkére, az életére, a sorsára, a gondjára, a bajára, az örömére és a
bánatára - odaadom magamat neki.
Amíg figyelem, csakis ő érdekel engem, és nem saját magam.
A vele történt dolgok fénybe kerülnek, számomra is fontossá válnak,
átélem őt, és egy ideig elfeledkezek az én életemről, és az övé lesz a fontos.
Mindezt, amit elmondtam, úgy is hívhatod, hogy Szeretet."
Müller Péter
Hallgass meg egy dalt sok szeretettel. :)
Ismered azt az érzést, amikor megbántódsz valamin, valami apróságon? Persze ez csak később derül ki, hogy egy kis apróság volt ez a valami. Amikor megbántódsz valamin, akkor van úgy, hogy nagyon megbántódsz, meg is haragszol, a társadra, vagy akár önmagadra is. És ilyenkor jön az, hogy ha már így elbánt velem a sors, akkor legyen még rosszabb, nem érdekel, hogy mi fog történni, csak történjen valami.
Humoros kis idézettel kezdem ezt a bejegyzést, olvasd el még egyszer: - "Minden reggel egy új lehetőség arra, hogy azonnal visszafeküdj az ágyba." (PewDiePie) - Hétvége van, és ha túlélted a tegnapi péntek 13-át, akkor már félig sínen van az életed. Ha pedig még babonás sem vagy, akkor meg máris tiéd a világ! :) Korán van még, még csak reggel sincs, úgyhogy gyerünk, uzsgyi, feküdj csak vissza szunyókálni! :)
Sokan mondják, sokat hallom én is, hogy hamar feladjuk az álmainkat, hamar mondunk nemet mindenre, aminek a vége mindig csak a kudarcérzés, a sikertelenség, a fásultság, és ennek nagyon sok kedvezőtlen hozadéka van ránk nézve. Azt is mondják sokan, és én is nagyon sokszor hallom, hogy ebből a kiút csakis az lehet, ha figyelembe vesszük önmagunkat, az érzéseinket, a gyakran felmerülő gondolatainkat, és ezek szerint élnénk az életünket. De ehhez az kellene, hogy merjünk bevállalni bizonyos dolgokat, merjünk kockáztatni is. Te mersz kockáztatni?
"A könyv a legnagyobb varázslat, minden csoda benne van, ami eddig volt s ami ezután lesz...
mert aki olvas, az szabad lesz, megismerve mások gondolatait, szabadon választhat,
kialakíthatja a saját gondolatait, összemérheti őket, veszthet és győzhet, okulhat és javíthat,
ahogy méltó az emberhez. Ugye milyen egyszerű, csak meg kell tanulni az ábécét, és olvasni kell."
(Csukás István)
"Egyszer a Mama azt mondta, hogy néha az embernek az összes könnyét el kell sírnia azért, hogy szívében újra legyen elég hely a boldogságnak."
(idézet: Forrest Gump c. film)
Hallgass meg egy dalt, hallgasd szívesen! :)
A kifogás egy ürügy, olyan ok, amit kibúvónak keresünk, hogy valamit ne csináljunk meg például, vagy ne menjünk el egy összejövetelre például, ürügyet keresünk magunknak (és ugye mindig találunk is!), hogy "védjük" magunkat valamitől. Lehet számtalan kifogást gyártani, számtalan esetre, és meg is tesszük ezt nagyon sokszor. De miért van szükségünk kifogásokra? Nem tudunk létezni nélkülük?
Mit is jelent érzékenynek lenni? Nem biztos, hogy mindenki be meri vallani magáról, hogy érzékeny típus. Nálam is nagyon sok idő telt el, mire rájöttem, hogy az érzelmeimnél kell keresgélnem, ha gyógyulni szeretnék. Mindenki egyedi eset. Lehet, neked meg sem kottyan az, ami nálam már kiveri a biztosítékot, és én egészen máshogy reagálok ugyanarra a helyzetre, mint te.
Utolsó kommentek