"az élet nem mindig habos torta..."

Nem mindig vagyunk tudatában annak, hogyan is kezeljük egy napunkat. Amikor nem tudod befolyásolni az életedet, az idegőrlő tud lenni. De vajon lépést tudunk-e tartani vele?

Újra itt egy hétvége, és még nincs olyan hideg, hogy ne lehetne programokat tervezni hozzá. Már valószínű, hogy végeztél a mai és az egész heti munkáddal, így lesz időd kikapcsolódni is. Vár a családod, együtt lehettek, együtt tervezhetitek az estét, a másnap reggelt és az egész hétvégét.

Időm, mint a tenger! - szoktuk mondani néha tréfásan, amikor várakoznunk kell valamire, de valljuk be, drága kincs az időnk, és nem is jó visszaélni vele. Olvasom a bölcs megállapítást, miszerint "Nem az számít, hogy mennyi időnk van, hanem hogy mit kezdünk vele." (Ken Liu)

Mit gondolsz, ha ránézel a képre? Egyértelmű, hogy egy meglepődött arcot látsz, de ez az arc teli van örömmel, jókedvvel. Ezt az örömöt, ami bármikor utolérhet téged, ne add semmiért, vigyázz rá, és gyarapítsd! :)

Mindig is szerettem a küzdősportokat, a karatét különösen. Benne van az erő, a fegyelem, és a tisztelet is. Amikor Olimpia van a tv-ben, nagyon szoktam drukkolni a magyar versenyzőknek. Mindig elgondolkodom azon, mennyi energia, lemondás, akarat, és mennyi idő szükséges ahhoz, hogy valaki élsportoló legyen. Hosszú-hosszú évek munkája ez.

Sokszor már a hét elején tudjuk mit fogunk csinálni hétvégén. Ötletelünk, tervezgetünk, és várjuk, hogy eljöjjön a várva várt hétvégi varázslat. Rengeteg tervünk van, talán ezért nem is koncentrálunk mindig arra, amire éppen kellene.

Egy nagyon szuper könyvet szeretnék ajánlani neked ebben a bejegyzésben. Most találtam rá, és rögtön meg is vettem. Már sok könyvem van, így többször szoktam e-könyveket venni, amit le tudok tölteni a számítógépre, és bármikor olvashatom. 

Bizony, a boldogságunk sokszor múlik rajtunk, azon, hogyan kezelünk bizonyos dolgokat, mennyire vagyunk tudatában annak, hogy saját magunk teremthetjük meg saját boldogságunkat. Ne féljünk kinyilvánítani mit is érzünk. Boldognak lenni a világ legtermészetesebb dolga.

Sok mindennek vagyunk "birtokosai", sok minden a miénk, és lehet, hogy ennek nem mindig vagyunk kellően a tudatában. A világ minden kincse is a miénk lehet, ha nem biztosítunk elegendő figyelmet neki, széjjelhullhat a kezünk között, elveszíthetünk mindent.

Nincs is jobb érzés, mint amikor minden sikerül, minden passzol körülöttünk, és mindennel meg vagyunk elégedve. Amikor viszont dugába dől minden tervünk, balul sülnek el a dolgaink, elkeseredünk. Gondoljunk bele, hogy az utóbbi lehetőségnél talán mi is ludasok lehetünk egy kicsit, ha nem terveztük meg azt, amit kellett volna vagy nem készültünk fel eléggé.