Tudom, hogy nem mindenki van úgy az ünnepnapokkal, mint én, hogy szinte már azt sem tudom, mikor lesz húsvét, egyedül a karácsonyt ünnepeljük meg tisztességesen. Szinte egész évben erre az egy ünnepre spórolunk akár pénzt, akár szeretetet. Pedig ha végignézzük a naptárat, ugye, hogy felfedezünk ám több ünnepet is. Én most elhatároztam, hogy nincs több kifogás, nincs több időhiány miatt elszalasztott ünnep. Már előre egy héttel- két héttel napirendet írok, hogy minden stimmeljen, jól érezzük magunkat a családdal. Azt mondják, hogy minden csak szervezés kérdése. Szépen kitakarítom a lakást, azt hiszem, hogy elmegyek a piacra, és veszek az asztalra virágot is, majd összeállítom a menüt, ünnepi ételsort fogok kialakítani, és desszert feltétlen lesz. Ha a családból valaki olvassa most a blogomat, azt hiszem, hogy fülön fog, ha nem teljesítem, amit leírtam.
Együtt lenni jó! Együtt programokra elmenni még jobb. De az is jó, ha társasjátékozunk otthon, ha épp zuhog az eső. Csak legyen jó hangulatunk, nevessünk sokat, és érezzük magunkat jól, ez a lényeg. Az időmből telik, viszont az időbeosztásomból már nem nagyon derül ki, hogy megvalósítható amit írtam. Át kell szerveznem a napokat, le kell írnom, hogy mikor, mit és hogyan fogom elvégezni. Ha kell segítség, azt is igénybe veszem.
Nem tudom, hogy te megtartasz-e minden ünnepet újévtől egészen a szilveszterig. Ha még jobban megnézzük a naptárat, látjuk, hogy van, mikor hosszú hétvégék is vannak, ki lehet menni a szabadba kirándulni, de mindenképp érdemes összehozni a családot. És nem csak a szűk családra gondolok, hanem akár családi összejövetelekre. Elég egy ötórai tea, és máris van ok arra, hogy ünnepeljünk. Hívjuk meg barátainkat a teára, és töltsünk együtt egy kis időt.
Manapság teljesen a telefon rabjai vagyunk szerintem. Mindent majdnem azzal intézünk el. Névnapra küldünk egy sms-t, és kész, megvolt a köszöntés. Pedig léteznek még képeslapok is, talán csak kimentek a divatból. De ha közel lakik az ünnepelt, miért ne mehetnénk el hozzá egy félórára, hogy találkozzunk.
Én szeretnék úgy élni, ahogy a szüleim éltek. Mindig minden problémát megbeszéltek egymással, ha tv-t néztek, akkor is szeretettel, együtt nézték a Kívánságkosár című kívánságműsort, de mikor aludni tértek, akkor is megbeszélték még az ügyes-bajos, vagy éppen a jó hangulatú napjaikat. Jó volt hallgatni őket, mert látszott, hogy szeretik egymást, és segítettek mindig nekünk gyerekeknek, hogy minél jobban boldoguljunk az életben. A szülői házban jó volt látni édesanyámat, mikor felvette a kötényt, és megkötötte a fejét kendővel, azután nekiállt sütni a családnak valami finomat. Örültünk is nagyon! Így lett minden napból ünnep, amit én már nem tudtam megvalósítani a rohanó világunkban. Ezen szeretnék változtatni, hogy ezután a mi kis családunk is élvezze azt a szeretetet, amit én kaptam a szüleimtől. Másképp fogom csinálni, az biztos, máshogy az is biztos, de az a szeretet lesz az tuti, amit a szüleimtől kaptam, mert azt sosem fogom elfeledni.
Ünnepelj te is mindennap, legyen virág azon az asztalterítőn, és főzzél, süssél, legyetek együtt, és ünnepeljetek. Használj ki minden napot, ha kell, akkor állj le, mondd azt, hogy: - Stop! Állj! Elég! - ettől a naptól kezdve mindig kihasználom a lehetőségeimet, és tartom magam az adott szavamhoz. Hidd el, nem leszel egyedül a készülődéssel, a társad, a gyerekek, mind beszállnak, és igyekeznek, ahogy csak telik tőlük. Porszívóznak, ablakot mosnak, csak együtt lehessetek, és örülhessetek egymásnak.
Ha megtalálom, küldök egy vidám dalt neked! :)))
Utolsó kommentek