"Először is a problémát gyakran összetévesztjük a feladattal. A feladatok nem problémák. Ezek a napi munka részei, amit egyszerűen tenni kell, el kell intézni. Feladatokat rendszerint másoktól kapunk. Csak ritkán adunk saját magunknak feladatokat. Egy közös mégis van a problémákban és a feladatokban. Mindkettőt tanulás útján kell elintéznünk illetve megoldanunk."
"A problémákat kivétel nélkül és mindig, saját magunk teremtjük magunknak, éspedig úgy, hogy adottságokat, helyzeteket, a valóság részeit nem akarjuk, vagy nem tudjuk elfogadni. Ha nekem nem tetszik, hogy valami létezik, így és itt, nem pedig valahol máshol és másként, akkor egy problémát csináltam magamnak."
Akitől idéztem nem más, mint Dr. Pásztorfi János, a könyv címe: A legnagyobb erő (Alkalmazható önszuggesztió).
Először nem értettem a könyvet, mikor olvastam. Hogyan segíthet rajtam az önszuggesztió. Valahogyan mégis mindig visszatértem ehhez a könyvhöz, amikor rendezgettem a könyvespolcot. Végül rájöttem, hogy egy kitűnő könyvről van szó, amit ha olvasok akkor is segít, szinte észrevétlenül. De még nem fejeztük be az idézetet, mert érdemes tovább olvasni a problémák megoldásáról.
"A problémák és a feladatok abban is különböznek egymástól, hogy a feladatokat sokáig elintézetlenül feküdni hagyhatjuk anélkül, hogy emiatt terhelést éreznénk, vagy megbetegednénk. A problémákkal más a helyzet. Megoldatlan problémák, amiket vagy nem tudunk megoldani, vagy csak úgy magunk előtt tologatunk, egyre nagyobb terhet jelentenek számunkra és végül beteggé tesznek bennünket."
"De hogyan oldhatjuk meg őket? Problémákat csak tanulási folyamatok útján lehet megoldani. Egyszerűen meg kell tanulnunk a megoldást. Az a probléma, amelynek megoldását egyszer megtanultuk, többé számunkra nem süllyedhet a probléma fokozatára. Ezen túlmenően azok a problémák, amelyeket megoldottunk, mindig tovább visznek bennünket a fejlődésünkben, tanulásunk folyamatában, mert megoldásukat úgy értük el, hogy valami újat kellett megtanulnunk."
"Mindenből és mindenkiből csinálhatunk magunknak problémát. Mit csináljunk azonban, ha a problémára, amit magunk teremtettünk, minden fáradozásunk és tanulási készségünk ellenére sem találunk megoldást? Mert úgy látszik, a problémára nincs megoldás, mert pillanatnyi tudatállapotunk a megoldást nem teszi számunkra felismerhetővé. - Ebben az esetben az adottság létét, a valóságot, egyszerűen el kell fogadnunk."
"A következőképpen kellene eljárnunk: mindent, amin változtatni tudunk, meg kellene javítanunk. Mindazt, amin nem tudunk változtatni, el kellene fogadnunk és Istent arra kérnünk, adja meg nekünk azt a képességet, hogy a két helyzet között különbséget tudjunk tenni."
"Ezt belátással érjük el, és a belátáshoz gondolkodás útján jutunk. Látják: mindig gondolkoznunk kellene - de helyesen!"
________________________________________________
Azt hiszem, hogy ennél jobban, szebben, érthetőbben nem is lehet másképp megfogalmazni, hogy miben rejlik a problémánk gyökere, és hogyan szabadulhatunk meg tőle véglegesen. Nagyon érdekfeszítő könyv, érdemes tovább olvasni elejétől a végéig.
De még mielőtt problémákat kezdünk "gyártani", hallgassunk meg egy dalt, hiszen olyan nagy szükség van a lazításra, a pihenésre, mert a problémákat, ha létezők, ha nem létezők, fel is kell tudnunk dolgozni.
Itt küldöm a dalt, legyen nyugodt álmod, ébredj frissen és örömmel, kedvesen. :)
Utolsó kommentek