"az élet nem mindig habos torta..."

Előfordult már velem, hogy megadtam magam a sors szeszélyeinek, beletörődtem olyan dolgokba, amiken azt hittem, hogy nem tudok változtatni. Kicsit sem gondolkodtam előre, nem vettem észre, hogy számtalan lehetőség kínálja magát, kicsit a homokba dugtam a fejem, mint a strucc. Most, hogy komolyabban veszem az életreformomat, jobban kezdek figyelni az intő jelekre. Rájöttem, hogy csak azzal szabad érdemben foglalkoznom, ami az életem értelme. Életem értelme csakis egy olyan pozitív életfelfogás, amit akkor sem szabad föladnom, ha bármi rossz történik az életemben. Előjönnek életünkben akaratlanul is olyan lehetőségek, amikre nem vagyunk felkészülve még. Nézd a képet! Azért választottam, mert csakis ilyen boldog, örömteli érzéssel szabad élnünk minden nap. Küldök a képhez egy dalt, az a címe: - Every time - hallgasd szeretettel, s fogadd meg, hogy minden napodat ilyen boldogságos pillanattal zárod. :) Ne felejtsd el, hogy a gondolatoddal mindig befolyásolod, hogy hogyan is alakul majd a sorsod. Csodálatos világban élünk. Észrevetted, hogy amikor végképp föladnál valamit az életedben, mindig jön egy segítő kéz, és elsimítja az utadat?

Van egy remek barátom, aki még fiatalember, vagyis még nem nős, és elhatározta, hogy önismereti útra indul Spanyolországba, a Szent Jakab-útra (El Camino), erre a zarándokútra indult nemrégiben. Azóta, amióta elindult, mindig a fejemben van, vajon hogyan tér vissza és milyen tapasztalásai lesznek a zarándokút alatt. Mi indít valakit arra, hogy egy hónapot rászán az életéből, és mindent hátrahagyva elindul, és próbál közelebb kerülni önmagához. Kíváncsi leszek, vajon hogyan tér vissza, és mennyiben változtatja meg az út. Szükségünk van mindannyiunknak egy ilyen tisztító hatású gondolatmenetre, amikor is felfedezzük magunkban kik is vagyunk, miért is szeretünk élni, hová is tartunk életünk során, és mi is lenne a feladatunk ebben az életben. Életünk értelme csakis egy szabad élet, amit senki nem korlátoz, amit mi irányítunk, és úgy élünk, ahogy azt mi szeretnénk.

Írd össze magadnak, hogy mik azok a dolgok, amik energiát adnak, és mik azok, amik elszívják az energiádat. Én gyorsan összeírtam, és örömmel tapasztaltam, hogy dupla annyi energiát adó tevékenység van, mint ami szerintem elszívja tőlem az energiát. Nekem most ezen kell munkálkodnom, hogy csökkentsem a negatív dolgok hatását. Régebben valamitől nagyon kifáradtam a nap végére még akkor is, ha nem sok mindent csináltam. Az örökös aggodalmaskodás kimerített, és volt, hogy meggátolta, hogy végezzem a munkám. Sok idő ment el arra, hogy normálisan tudjak élni valamilyen szinten.

Illetve van ami változik, az élet halad a maga folyamatában, csak éppen lemaradsz róla. Később bekapcsolódni ebbe a folyamatba már lehet, hogy meglepetéseket okoz, vagy éppen zavartságot is. Minden megújul körülöttünk, és csak úgy tudjuk követni ezt a megújulást, ha mi is lépést tartunk vele. Hiába gubózunk be a szobánkba amikor úgy érezzük, hogy nem tudjuk követni a világot, a fejlődés az folytatódik nélkülünk is, és össze kell szednünk magunkat, hogy a részesei lehessünk a csodás átalakulásoknak. Át kell alakulnunk belülről nekünk is.

Nagyon sokan vagyunk, akik az idő hiányára fogjuk azt, hogy nem változtatunk önmagunkon. Legyünk rugalmasak, és merjünk nagyot álmodni. Ne féljünk az esetleges kudarctól, mert ez is hozzátartozik az életünkhöz. Sajnos így van, de meg kell tanulni kezelni a nehézségeinket is, és bele kell vágnunk álmaink megvalósításába. Ha nem csinálsz semmit, és azt várod, hogy teljesüljenek a vágyaid, nem is fog olyan jólesni, ha megkapod amit szeretnél, mert nem voltál aktív részese a folyamatnak. Saját magad alatt vágod a fát, ha túl makacs vagy és félsz a változásoktól. A változás mindig magában hordja az örömöt, a kíváncsiságot, a merészséget is. Jó hatást gyakorol ránk, átformálódunk általa, és megtanulhatunk jobb módon élni, kezdeményezőbbek lehetünk. Vágjunk bele amíg nem késő! Már pillanatokon belül meglátszik a pozitív hatás, és ezzel együtt mi is kicserélődünk kívül-belül egyaránt.

Küldök neked egy dalt, hallgasd szeretettel. :)

Következő lépcsőfok az életmódváltásban, hogy meg kell tanulnom szeretni önmagamat. Rossz passzban vagyok. A bioritmusom biztos, hogy a mélyben van, mert semmi sem akar sikerülni. Most is a fogyás, a súlycsökkentés hozott ki a sodromból, mert egyhelyben toporgok. Nincsenek sikerélményeim, pedig most jól jönnének. Azt hiszem elértem arra a pontra, hogy választanom kell. Optimistább szemléletet alakítok ki, vagy marad ez a melankolikus stílus. Hogyan tudnám megszeretni önmagam?

Kapcsolataink során sok társunkkal találkozunk. Van, akit mindjárt a szívünkbe zárunk, van, akit később szeretünk meg, mikor már jobban megismertük. Lehet, hogy néha alig akarunk találkozni bárkivel is, mert éppen rossz passzban vagyunk. Nem szabad elsőre ítélkezni. Annak sosem volt még jó vége. Se saját magunkról ne alkossunk rossz képet, sem másokról, mert tudjuk, hogy senki sem tökéletes. Nem szabad beindítani a negatív láncreakciót, ami ördögi kört hoz magával mindig.

Vannak életünk során furcsa napjaink, amiket nem tudunk hová sorolni. Ha arra érdemes, hogy foglalkozzunk vele, akkor vegyük figyelembe, de ha csak frusztrációt okoz, azonnal helyettesítsük valami mással, ami visszalendít minket oda, ahol épp lenni szeretnénk. Sose aggódj, hogy mit hoz a jövő. Van sokszor, hogy rosszul ébredtél, de mégis a végén a kedvedre alakultak a dolgok. Ne félj, mert fordulópontok mindig lesznek életedben. Ezekre nem biztos, hogy mindig előre fel tudunk készülni. Van, ami hirtelen csap le ránk, van, ami szép lassan, folyamatosan formálódik, de a végén mindig tanulsággal zárhatjuk le a folyamatot.

A kép is azt sugallja, hogy ne aggódj, légy boldog, hiszen senki sem tökéletes. Próbáljunk meg mindenkit úgy elfogadni, amilyen ő maga. Ne akarjunk senkit sem megváltoztatni, mert nem is lehet. Minket is úgy fogadnak el a társaink, amilyenek az adott pillanatban tudunk lenni. Éljünk úgy, hogy szeretettel forduljunk mások felé.

Hallgass meg egy dalt, amit sok szeretettel küldök neked. :)

Nem kell túlbonyolítani az életünket, elég ha figyeljük és felvesszük azt a ritmust, amit a mai nap tartogat számunkra. Készítsd fel már kora reggel a szívedet a mai naphoz. Nem mindegy hogyan állsz az előtted álló feladatokhoz. Légy hálás mindazért, amid van, és szeretettel fogadd be mindazt, ami ma veled történni fog. Egyelőre nem tudod, hogy hogyan alakul még a napod, de biztos, hogy nem véletlenül történnek olyan események, amikről először azt sem tudod miért is kell átélned őket. Élvezd az életedet, bárhogyan is alakul a mai nap során. Döntsd el, hogy meglátod mindenben a pozitívumot, keresel magad mellé egy pozitív társat, aki mindig felvidít, és olyan kisugárzása van, hogy rengeteg energiát kapsz tőle. Kerüld a negatív beállítottságú embereket mindenképpen. Nem kell sok ahhoz, hogy boldogok legyünk. Vegyél egy szál rózsát a kedvesednek (csak úgy minden apropó nélkül, csak azért mert szereted), meglásd rögtön a nyakadba ugrik, és máris szebb  lesz a napotok.

Fogadd meg, hogy nem bosszantod fel magad minden apróságon, ha kell, te legyél a békebíró a problémás ügyekben. Indítsd jókedvvel a napodat, derűsen és vidáman lépj ki az ajtón, ha útnak kell indulnod. Egyszerűség a lelke mindennek. Sokszor túlreagáljuk a dolgainkat. Nem szabad hagyni. A Mesternap című könyvben olvastam, hogy a legnagyobb kincsed az a huszonnégy óra, amely közvetlenül előtted áll. Meg kell ragadni minden pillanatot, mert hamar elszállnak a lehetőségeink, ha nem figyelünk kellőképpen. Oszd be jól a napodat, mindenkire, mindenre ami fontos, kell, hogy jusson az idődből. Törődj magaddal és másokkal egyaránt.

Hallgass meg egy dalt, s fogadd meg, hogy olyan csodás napot varázsolsz a mai napból, ami örökre a szívedben marad emlékül. :)

Már ott tartok az életmódváltásnál, hogy mindig mondogatom magamnak - a mai életed teremti meg a holnapodat. - Kezdem megérteni, amit mindenhol hallunk, hogy - minden fejben dől el.- Egy folyamaton kell keresztüljutni és elérni egy olyan szintet, ahol saját magunk megértjük, hogy mit is jelent az, hogy minden fejben dől el. Nem csak egy mondat, hanem az átalakulásunk része, hogy idáig eljutottunk. Korábbi bejegyzésben írtam, hogy már ott tartok, hogy minden napra kívánok minden jót a családomnak, szeretteimnek, és embertársaimnak. Ez most bővült azzal a megértéssel, hogy képes vagyok elhinni, hogy amit ma teszek, arról tudom, hogy befolyásolni fogja majd a tíz vagy húsz évvel későbbi életemet.