"az élet nem mindig habos torta..."

Ez a blog egy gyógyulást segítő blog szeretne lenni. Nyilván nem gyógyító vagyok, hanem éppen hogy beteg, de azzal, hogy olvasod a blogot, sok olyan információ birtokába juthatsz, ami számodra segítség lehet az életedben. Talán. Nem tudom, nem tudhatom én ezt. Viszont igyekszem mindennel arra törekedni, hogy amit írok neked, az hasznos legyen a számodra.

"Ha tudni akarod, hogy mit jelent boldognak lenni, nézz egy virágra, madárra vagy egy gyermekre; ők Isten országának a tökéletes képei. Mert pillanatról pillanatra élnek az örökkévaló jelenben, múlt és jövő nélkül. Így aztán mentesek attól a bűntudattól és aggodalmaskodástól, amely annyira gyötri az embereket. Tele vannak tiszta életörömmel: nem annyira az embereknek és dolgoknak, hanem sokkal inkább az életnek magának örülnek." (Anthony de Mello)

Hallgass meg egy dalt, s "nézz egy virágra, madárra vagy egy gyermekre; ők Isten országának a tökéletes képei." :)

Olvastam is, hallottam is és tapasztaltam is, hogy túl sokszor mondjuk ki a "nem" szót, főleg ha a gyermekeinket szeretnénk jól nevelni. Ne csináld ezt! vagy ne csináld azt! -, ezek olyan visszahúzóerővel bíró szavak, mondatok, amiket máris száműznünk kellene a szótárunkból. Az ember fia egyszerűen lusta szerintem, jómagamat is beleértve, hogy másképp fogalmazzon, nem erőltetjük meg magunkat "feleslegesen". 

Sokszor van bizonyára neked is olyan érzésed, hogy valamit most rögtön meg kell tenned, meg kéne tenned, vagy talán nem kéne megtenned. Latolgatsz, bizonytalan vagy, mennél is, meg maradnál is, nem is tudod hirtelen mitévő is legyél. Sok kérdés és sok válasz is fogalmazódik meg benned. De döntened kell rövid időn belül, mert ha nem teszed meg, a pillanat elsuhan, nincs már itt, tovaszállt, és huss! - nincs tovább kérdés vagy felelet. S jön majd egy újabb pillanat, amiben megint csak őrlődsz, és nem tudod mit is tegyél.

Mindennap jön az e-mail fiókomba bibliai útmutatás, nagyon szeretem olvasni őket, mindig bátorítanak, erőt adnak már kora reggel a napomhoz. A címet is az egyik bibliai tanításból vettem és megpróbálom visszaadni, amit írtak benne. Az egész bibliai tanítás ma arról szólt, hogy észreveszi-e valaki a fáradozásainkat, amit napról napra teszünk? Van-e valaki, akinek feltűnik az igyekezetünk?

Mindig is az őszinte beszéd híve voltam, és akármilyen rossz érzés is volt néha hallani nekem az őszinte igazságot, mégis én úgy gondolom, hogy csakis ez vezet el a megoldáshoz, bármilyen problémád is van életed során. Persze van a túlzott őszinteség is, amikor már annyira ragaszkodsz a nyílt beszédhez, hogy ezzel másokat megbántasz. Sokszor nehéz ezt észrevenni, én még ebbe is belefutottam amikor nagyon beteg voltam, szörnyen kínos érzés és az eredmény félreértés, félreértik azt, amit mondani szeretnél. De ha tiszta szívből mondod, amit kigondoltál, akkor nincs semmi félnivalód.

A minap megnéztem Teréz Anyáról egy filmet, az életéről szólt. Nekem is van könyvem róla, és a filmet végigsírtam, mert el sem tudtam képzelni, hogy egy ilyen törékeny asszony milyen csodálatos dolgokat vitt végbe a világban. Egyszerűen soha nem tiltakozott semmi ellen, a bosszút, a haragot messze kerülte, és olyan példaértékű élete volt, amit sok mindenki megirigyelhetne tőle.

Ma van a névnapom. Lehet, tudtad, vagy sejtetted, egy régebbi bejegyzésben már utaltam rá egy kicsit. Ünneplőbe öltöztettem a szívemet és a lelkemet, pedig a névnapokat nem mindenki ünnepli meg jól, mert úgy hiszi, hogy csak egy kis ünnep ez. Én mégis ünnepelek, mert szeretem ezt az áprilisi hónapot, már csak azért is, mert a szülinapom is ekkor van, ebben a hónapban. Igaz, már a hónap végefelé járunk, de mivel vasárnap is van, így ezt a napot mindenkinek külön is meg kell ünnepelnie, meg kell tisztelnie egy kicsit, szerintem, hiszen a Jóistentől kaptuk, ez a pihenőnapunk is egyben.