Eszembe jutott A kis herceg című könyv (Antoine de Saint-Exupéry), csak nem tudtam most hirtelen felidézni a mondatot, ezért mellékelem, olvasd csak: - "Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél." , és ezért adtam más címet a bejegyzésnek. Az én szívemnek ugyanazt jelenti.
Vasárnap van és mikor is lehetne együtt a család, mint pont ilyenkor! :) Történt egyszer, mikor egy szép őszi vasárnap kibicajoztam az én drága szüleimhez, és édesanyámat a konyhában találtam nagy dilemma közepette, mivel főzött magának egy teát, amit javasolt az orvos neki, de olyan keserű volt az a gyógytea, hogy nem akarta meginni. Én gondolkoztam egy ideig hogyan is segíthetnék rajta, és azt mondtam, hogy - Nézd Anyucikám! :) Én most megiszom azt a teát, amit főztél, és meg fogod látni, hogy nem olyan vészes dolog.
Vannak olyan dolgok, amiket csakis éjjel, éjszaka tudsz megtapasztalni. Ezt bátran állíthatom, mert sokszor vagyok fent éjjel. Mindig egymagamban fedezem fel ilyenkor az élet szépségeit, nem is kell olyan sokat várni rá, hogy ez mind bekövetkezzen.
Ismered azt, hogy megkérdezik a hegymászót, vajon miért mássza meg azt a hatalmas hegyet, amire a válasz az, hogy azért, mert ott van. (mármint a hegy ott van). De meg is kérdezték valójában a hegymászókat, vajon tényleg miért másszák meg azt a hatalmas hegyet, ami előttük van? A válasz az volt, hogy azért, mert maga a hegymászás öröme olyan, ami mindent elsodor az útból, csupán azért másszák tehát meg azt a hegyet, mert élmény maga a hegymászás. Amit hegymászáskor éreznek, azt nem cserélnék fel semmiért! :) Ilyenkor ők a FLOW élményben vannak, olyan áramlásban, amit sohasem adnának oda semmiért.
Emlékszel, mikor még pici gyerek voltál, mennyire ragaszkodtál a szüleidhez, és szerintem ez most sincs másképpen, szerencsére! Emlékezz vissza, hogy mennyi szép élményben volt részed. El tudom képzelni, hogy mi minden jut most az eszedbe, mert én is hasonlón gondolkodom, azért is javaslom ezt neked is most.
A szerelem, mint az élet maga, gyönyörű és rejtélyes. A szívünkbe zárva őrizzük, mint egy értékes kincset, amelynek minden pillanata egy felejthetetlen kaland, amit sosem felejtünk el. A szerelem egy erő, amely képes gyógyítani, emelni, és megvilágítani a sötét éjszakákat.
Éés! Figyeld meg, mit érzel majd egész napodon keresztül! Biztos vagyok benne, hogy nem fog elsőre menni a másképp gondolkodás, mert van, hogy megszokjuk azt, amiben már épp benne vagyunk, nehéz elrugaszkodni a valóság talajáról. Pedig sokszor jót tennénk magunknak vele, ha kizökkentenénk magunkat egy rossz, egy holt helyzetből, más fényben tükröződne le minden, amit a szemünkkel látunk és a fülünkkel hallunk.
Mindenkit elvarázsol az éjszaka minden szépségével együtt. Van, amikor csillagok ragyogják be az égboltot, de a jó öreg Hold az mindig megjelenik ilyenkor és vigyázza álmainkat. Szeretem az éjszakákat, lehet, azért is, mert most sokszor vagyok fent éjjel, igaz nem mindig jószántamból, hanem mert nem tudok aludni tovább.
Szeretem a csendet, szeretem a nyugalmat, szeretem, amikor eggyé tudok válni a természettel. Nehezen nyílunk meg a társaink felé, védjük magunkat, mint egy bástyát és nem engedjük ki magunkból a felgyülemlett sok feszültséget sokszor. Szeretem, ha olyan emberek között lehetek, akikben vakon megbízhatok, szeretem, ha megvan a bizalom, szeretem, ha felvidítanak amikor épp búnak eresztem a fejem. Szeretem, amikor csakúgy merengek messzi a távolba, nézem, hogy milyen csodás vidéken élek, és tudom, hogy mindenki szeret élni, mindenki igyekszik is úgy élni, hogy időnként elvonul, csendben van, s csak önmagára figyel. Szeretem, ha virágzik a rét, szeretem, ha időnként elveszítem a fejem, mert tudom, hogy mindig visszatalálok oda, ahova kell. Szeretem, amikor érik a cseresznye, szeretem, amikor zúg a tenger, szeretem, mikor csend lesz körülöttem. Szeretem a csendet, szeretem a nyugalmat, szeretem, amikor eggyé tudok válni a természettel. Szeretem, ha elkalandozik a figyelmem néha, szeretem, amikor hó borítja be az egész udvart, szeretem, amikor meg kell küzdeni egy feladattal. Szeretem a szerelmes filmeket, szeretek sírni rajtuk, szeretem, mikor az egész testemben érzem a hatását. Szeretem, amikor úgy gondolkodhatok, ahogy csak akarok, szeretem, ha minden gondolatomat betölti az érzelem. Szeretek várni valakire, akiről tudom, hogy ő is szeret, és szívesen van velem. Szeretem amikor lemegy a nap és szeretem, amikor felkel a nap, s szeretem, amikor ilyenkor csend vesz körül. Szeretem a csendet, szeretem a nyugalmat, szeretem, amikor eggyé tudok válni a természettel. Szeretem. :)
Pink Floyd - Wearing The Inside Out (hallgasd szívesen!) :)
Ahogy nézem vissza a bejegyzéseket, találtam egy jó kis dalt a számodra, indítsd ezzel a napodat, és érezd magad jól! :)
Utolsó kommentek