Ha megbetegszünk, azt hisszük néha, hogy nem tudunk egykönnyen kilábalni a bajunkból. Pedig a betegségünknek mindig van haszna, csak nem gondolunk mélyebben a dolgok mögé. Felnyitja a szemünket, szól, hogy itt az ideje törődni magunkkal. Ha még ilyenkor sem teszünk semmit, nincs mit csodálkozni, ha tényleg nem gyógyulunk gyorsan. Én is másképpen nézek már egykori önmagamra, és eljutottam addig, hogy minden napomat átértékeljem, és ahol kell, ott változtassak az életmódomon.
Persze, tudom, hogy ezt nehéz megvalósítani, hiszen mint derült égből villámcsapás szokott érkezni a kellemetlen meglepetés. De ha minden nap figyelsz magadra, arra, hogy egyensúlyban tudj élni, ne legyél szétszórt, és ha felkészíted magad egy olyan szintre, hogy nem félsz semmitől, akkor bármi jöhet, nem állhat az utadba semmi. Majdnem minden nap adódnak olyan váratlan meglepetések, amikre csak akkor tudunk jól reagálni, ha lelkünk mélyén mindig tudunk nyugalmat varázsolni magunknak.
Használjuk az agyunkat! Sok minden összezavarhat minket egy nap alatt, de a perc töredéke alatt is. Az, hogy hogyan reagálunk ilyenkor, sok mindentől függ. Gondolataink a jóbarátaink, csak van, mikor kicseleznek, és egészen más jut eszünkbe, mint azt mi szeretnénk. Hiába a kínzó erőfeszítés, nem tudunk ellenállni egyes káros gondolatfolyamatnak, és ezen tudunk rágódni akár hetekig is. Ha megfelelően használnánk az agyunkat, elkerülhetnénk ezeket a csapdákat.
Kezdek magamhoz térni, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy jó döntéseket is hozok. De mindennap úgy ébredek fel, hogy ez egy új és különleges nap, ami az én számomra egy fantasztikus lehetőséget hoz. Még nem vagyok éppen kirobbanó formában, de lezártam egy fejezetet az életemben, ami csak a kesergésről szólt. Megfogadtam magamban, hogy még gondolatban sem fogok emlékezni azokra a szörnyűségekre, amikor rosszul érzem vagy éreztem magam valamikor is. Rövid az életünk, és nem szeretném a mindennapjaimat gondokkal telve élni.
Akárhogyan is nézem magamat, rá kellett jönnöm, hogy a hiba az én készülékemben van. Mégpedig a sokat emlegetett hozzáállásban van a kulcs elrejtve. Vagyis abban, hogyan viszonyulok az élet kihívásaihoz. Nézd a kislányt a képen, milyen boldog, milyen örömmel táncol, nem érdekli semmi más, csak az, hogy jólérezze magát. A gyermekektől sokat lehet tanulni. Főleg az őszinteséget, az ártatlanságot, a kedvességet, és az örök játszani akarást. Mindig arra törekednek akaratlanul is, hogy boldogok legyenek, jólérezzék magukat, öröm töltse be minden napjukat.
Tanulj az én példámból, figyelj magadra még időben, hiszen az egészségünk a tét. Minden nap ismételd el a címben lévő mondatot, és tényleg tartsd meg azokat a szabályokat, amik segítenek az egészséged megőrzésében. Addig kell figyeljünk magunkra, míg nem késő, és amíg még megvan az egészségünk. Visszacsinálni már nem lehet, vagy nagyon nehéz, ha egyszer megbetegszünk. Főleg ha többféle betegséggel is küzdünk, nem szabad félvállról venni, és minden erőnkkel, minden idegszálunkkal arra kell törekedni, hogy minél jobb közérzetben éljük az életünket.
Most kell észhez térnem, amíg van még elég időm hozzá. Később már nehezebb lesz bármibe is belefognom. Most még megvan a lelkesedés, van még motiváció is, és még van időm, amit rá tudok áldozni arra, hogy megleljem a saját utamat. Van több lehetőség előttem, amiből választhatok. Csak tőlem függ, hogy lesz-e elég energiám végigvinni bármelyiket is.
Lehet, hogy már az igazak álmát alszod, én még bagoly módjára fent vagyok, és keresem hogyan legyen is tovább, hogy úgy tudjak létezni, ami örömmel és vidámsággal tölt el minden nap. A szívem és a lelkem tele van mindenféle kívánsággal, néha ábrándozom és néha visszatérek a valóság szintjére.
Már túlvagyunk az éjfélen is, s ha velem vagy, gondolkodjunk együtt egy kicsit. Én úgy vagyok vele, hogy minden éjfél hoz magával egy kis csodát, egy kis változást, egy kis örömöt, és ilyenkor szeretek fent lenni. Átlépni egyik napból a másikba, milyen érdekes és varázsszerű. Előtted van 24 óra, amit arra használsz, amire csak akarsz, mert ugye most már vasárnap van, lehet pihenni egy kicsit. Bár nem tudom, téged mi érdekel, nekem most a legbokrosabb teendőm saját magam átalakítása. Ezt a vasárnapot erre használom, ezalatt ki kell találnom valami hasznos végrehajtható tervet, ami kivitelezhető. Téged hagylak pihenni, hogy örömmel, és vidámsággal töltsd a hét pihenőnapját.
Legyen szép az álmod! :) Állítólag van, aki befolyásolni is tudja, hogy mit álmodjon, sőt, még újra és újra is tudja álmodni ugyanazt, amit előző napokban álmodott. Érdekes lehet, de biztosan kell hozzá egy kis gyakorlás, vagy ráérzés. Én amikor az agykontroll gyakorlatokat csináltam, akkor jöttek furcsa, tündérbeli álomképek a szemem elé, de mindig ugyanaz, és csodás volt látni a lelki szemeim előtt ezt a varázslatot. Nyugodt és békés állapotban éreztem magam. Ilyen nyugodt és békés álmot kívánok neked, s amikor reggel kinyitod a szemed, a reggeli fény csaljon mosolyt az arcodra, és tudd átadni ezt az érzést mások számára is. :)
Küldök neked egy dalt, ébredj szeretettel a szívedben. :)
Bevallom, nem vagyok könnyű helyzetben. Addig semmi más nem izgat, míg ki nem alakul nálam egy egészséges életstílus ennek az évnek az elején. Nehéz a helyzetem, de azt tudom, hogy nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel. A hétvége nálam mindig egy kis értékeléssel telik, hogyan sikerült az elmúlt hét és vajon mire leszek képes a jövő héten. Az év első hete csúfos vereséget hozott, mert inkább visszafejlődtem, mint előre. A fogyiblogban írom is, milyen nagy a kísértés pl. a csábító és haszontalan ételek iránt. Nem megy simán az életformaváltás. Hogy egy kicsit durván fogalmazzak: - Az, hogy van mit enni, nem ok arra, hogy folyamatosan "zabáljak".
Hű, de nagy volt a lelkesedésem még szilveszter éjjelén, majd tényleg visszazuhantam január 2-án egy átlagosnak mondható napba. Meg is ijedtem, hogy már ez így is marad. Rá kellett döbbennem, hogy tényleg nekem kell tenni valamit ahhoz, hogy változást tapasztaljak. Felkerekedtem, és jólesően éreztem, hogy a gyaloglás igenis naponta szerepet kell kapjon az életemben. Mit is fogadtam meg még tavaly? - Hogy új életet fogok élni. - Ehhez képest még mindig visszahúz a múlt, pedig már a jelenben kellene élnem. Hogy is van ez? Az új év nem hozza magával automatikusan azt a lendületet, ami kell nekem, hogy egy boldog és kiegyensúlyozott életet éljek?
Utolsó kommentek