Minden nap elhatározom, hogy időben térek nyugovóra, de valahogyan elvarázsol mindig az éjszaka csendje, az a csodás nyugalom, ami ilyenkor körülvesz, és az ígéretből nem lesz semmi. Sokszor nem is bánom, mert olyan kincsekre bukkanok így éjjel, ami máskor elkerülné a figyelmemet.
Amikor önkéntelenül is elmosolyodsz valamin, érzed, hogy valamilyen titkos erők dolgoznak ilyenkor a háttérben. Olyan gyorsan történik mindez, hogy időd sincsen gondolkodni, hogy vajon miért is történt és hogyan is történt ez. Egyszerűen elmosolyodsz valamin, mert olyan bájosak most a körülmények.
A bizalom olyan ajándék valakitől, aki nagyon fontos a számodra, akinek a véleményére mindig is adsz, akivel bármit bármikor megosztanál, akivel bármikor bárhová elmennél szívesen. Olyan adomány, amit könnyű elveszíteni, de nagyon nehéz visszaszerezni.
Hát, nem ülnék ki csak úgy erre a sziklára, amit a képen látsz, egyébként is tériszonyom van, de semmi sem lehetetlen, lehet, lesz alkalom, hogy ezt kipróbáljam. A lehetetlenről szól ez a bejegyzés.
Amikor valakivel már olyan réges-régen találkoztál, hogy a szíved sajdul meg, az eszed pedig nem érti, hogy miért történik mindez, akkor azt sem tudod mit tegyél, hogy viszontláthasd a szeretett kedvesedet.
Nem nagyon akarok már gondolni a betegségemre, de azért sokszor eszembe jutnak a régebbi események, amik szinte egycsapásra változtatták meg az életemet. Sok minden múlt az érzelmeimen, amiket abban az időben éreztem.
Remélem, jól telik a napod, elvégre vasárnap van, és lehet, hogy a tavasz sincs olyan messze már! :) Mifelénk most még azért elég komor a hangulat, ami az időjárást illeti. Én nagyon szeretem, ha süt a nap, még így télen is, de ma sehogyan sem akar előbújni a napocska.
...de sajnos le kellett mondanom róla. Amikor olyan dolgokról muszáj lemondanod, ami kitöltötte a napjaidat, imádtad, rajongtál érte, szinte mindennap veled volt, hát, az maga a keserűség, amit kénytelen vagy elviselni. Így voltam én a bicajjal, amikor már kénytelen voltam letenni.
Ugye örültél már ma valaminek? Nem is kérdés, hiszen már este van, egy nap alatt pedig annyi mindennek lehet örülni! :) Például annak, hogy milyen jó is, hogy minden nap új reggelre ébredünk, s új reményekkel indulhatunk az utunkra.
Sokszor adódik olyan helyzet, mikor megneheztelünk valamiért, a szívünkre veszünk mindent. Nehezen felejtünk, nehezen tudunk megbocsájtani, így a szívünk egyre jobban terhelődik, sok negatív érzés alakul ki bennünk. Pedig nagyon is jó lenne, ha csak úgy el tudnánk feledni a gondjainkat, egy szempillantás alatt.
Utolsó kommentek