Olyan jó, hogy már érzem, amikor a stresszes helyzetből kijövök! Könnyű beleesni egy rossz közérzetbe, sok minden történhet, amit negatívan élünk meg és már benne is vagyunk a mély gödörben. Nálam is vannak ilyen periódusok, amiket nem tudok legyűrni, de most egy idő óta tapasztalom, hogy mikor van már vége egy-egy stresszes hullámnak. Egyszerűen megnyugszom ilyenkor, és visszatalálok az ideális énemhez.
Ahogy most elkezdem az életmódváltást, az igazit, amire mindig is vágytam, ezzel együtt elkezdtem olvasni egy könyvet, ami már régen be volt ütemezve, csak mindig azt mondtam magamnak, hogy nincs időm rá. Azt ugye tudjuk, hogy mindig arra van időnk, amire szeretnénk, hogy legyen, és ez alól nemigen van kivétel.
Tegnap néztem a youtube-on egy videót, és abban a videóban hangzott el a címbéli mondat. Már a videó végén volt hallható, de igyekeztem feljegyezni, mert nagy jelentőségű mondat.
Remélem, jól vagy és jól telnek a napjaid! :) Csodás estét kívánok neked, tedd hozzá a mai estéhez azt a kis pluszt, ami esetleg még hiányzik. Így estefelé már jobb hangulatunk van, főleg, ha a hétvége közeledik. Még javában tart a nyár, úgyhogy van bőven miben gondolkodnunk.
Milyen sokszor is szeretnénk, ha a szerencse mellénk szegődne! Nyernénk a lottón, nehéz helyzetekben elég lenne csak rágondolni a "szerencse" szóra, és máris megoldódna minden bajunk. Vagy vizsgánál azt a tételt húznánk, amire jól felkészültünk.
Amikor egy levél, egy szál virág, egy helyzet, egy alkalom, egy pillanat elég ahhoz, hogy a kedvünk jobb legyen, öröm járja át a lelkünket. Bizony, ezeket az apró jeleket kell észrevennünk ahhoz, hogy szenzációsan érezhessük magunkat nap mint nap.
Amikor régen megbetegedtem, még fiatal lány voltam, és nem tudtam még akkor, hogy az agyam sérült meg igazából. Biztosan sok minden közrejátszott, de az is lehet, hogy hirtelen állt be a sokkhatás. Mindegy már így utólag, de csak azért mindegy, mert sokat tettem azért, hogy jobban legyek, ami eleinte nem sikerült. Akármit csináltam, nem hatott, volt, hogy nagyon mélyre süllyedtem a betegségembe.
Amikor este hazaérsz a munkából, vár a családod és kíváncsian lesik, vajon mi történt veled, milyen élmények értek, szeretnék, ha elmesélnéd. Nem is vagyunk néha a tudatában, hogy mennyi megbecsülnivaló kincs birtokában vagyunk. Csak mikor távol vagyunk, és újra hazaérkezünk, vesszük észre, hogy aggódtak miattunk, alig várták, hogy újra itthon legyünk.
Általában így is van, mint amit a cím sugall. Bármibe kezdesz, az első lépések elég gyakorlatlanra sikerülnek, botladozunk, próbálgatjuk mire is vagyunk képesek. Amikor már benne vagyunk a feladatok sűrűjében, jobban megy minden, és a végefelé már könnyebben veszünk minden akadályt, ha esetleg előfordulna ilyen. Miért is olyan nehéz belefognunk bármibe is?
Jókedvünknek semmi sem szab határt, ha egyszer eldöntjük, hogy kellemesen szeretnénk érezni magunkat. Sokféleképpen befolyásolhatjuk a kedélyállapotunkat, de az az egy biztos, hogy ha nyár van, vele együtt szokott jönni a vidámság, a boldogság, a jókedv. Ezzel azt hiszem mindenki ki is egyezik, mert szinte elvárás, hogy elhagyjuk a rossz gondolatainkat.
Utolsó kommentek