"az élet nem mindig habos torta..."

Szereted ha változnak körülötted a dolgok? A személyek, a külső körülmények, vagy épp önmagadon belül vélsz felfedezni változást? El kell fogadnunk előszöris a tényt, hogy a változás életünk része. Alkalmazkodnunk kell tudni, vagy ha nem tudunk alkalmazkodni, akkor nekünk kell megtanulni irányítani a minket körülvevő világot. Nagyon sokan vagyunk, akik nehezen vesszük bármiféle új életkörülmény megváltozását. Soha jobbkor nem kezdheted a változással való megbarátkozást, mint a mostani pillanatban. Minél később fogsz hozzá, annál frusztáltabb lehetsz, és átlendülsz a ló túloldalára, amikor már nem vagy képes befogadni új dolgokat a magad számára.

Hull a hó itt nálunk, imádom! :) Végre lesz talán egy kis tél is. Hogy miért írtam, hogy - semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik? - Azért, mert nem minden történik mindig úgy, ahogy azt mi elképzeljük hirtelen. Jó ha van haditervünk a problémáink leküzdésére, mert akkor nem érhet olyan nagy csalódás, mikor a sors másképp rendeli az életünkben történteket. Nem kell mindig azt elfogadni, és nem kell mindig úgy cselekedni, ahogy azt elsőre gondoljuk. Persze az első megérzés nagyon fontos, és a hatodik érzékünk általában nem csal meg minket, de olykor jó, ha odafigyelünk, mit is kéne tennünk adott helyzetben, ami bölcs is, okos is és helyénvaló is.

Egy remek könyvet ajánlok a figyelmedbe. Olvasd el, ha egy újrakezdés küszöbén vagy, vagy ha el akarod hagyni a rossz szokásaidat. A könyv címe: Valódi újrakezdés. Hatlépcsős program ártalmas szokásaink leküzdésére és életünk jobbátételére. Én, aki az örökös fogadalomtételek sorát halmozom fel évről évre, szeretettel ajánlom figyelmedbe ezt a könyvet. Azt hiszem, hogy ebben a könyvben úgy van összegyűjtve az a folyamat, ami egy változáshoz igenis kell. Mert azt írják a szerzők, hogy tényleg egy folyamatról van szó, nem pusztán egy elhatározásról.

Kutatom nap mint nap azokat a videókat, amik egy kicsit elrettentő példával szolgálnak nekem, és sok-sok tanulság van bennük, és mélyen együttérzek a résztvevőkkel. Ez pedig: A Nagy Fogyás angol vagy ausztrál, vagy amerikai változatai. Amit meg lehet találni a youtube-on is. Eddig mindig azt szugeráltam magamba, hogy a természetes életmód segít gyógyulni. Itt most megosztom azt a videót, amiből rengeteget lehet okulni. Nagyon sokat nézem, naponta többször is. Nem szabad hagyni, hogy a túlsúly eluralkodjon rajtunk. Minden nap tenni kell valamit az egészségünkért, ha csak kicsit teszünk, az is jó, de minél többet és minél többször tegyük.

Most látom igazán, amikor a receptek keresése, leírása és betartása is mennyi időt "rabol" el tőlem, hogy meg kell becsülni minden percünket. Időzavarban vagyunk de nagyon nagyon sokszor. Mit tudok tenni? Honnan vehetek még plusz időt, mikor az is kevés ami most van? Azt hiszem, hogy a 24 óra lehet sok is, de lehet kevés is. Egy napba belefér a nagy semmittevés is, de az is, hogy agyonra dolgozzuk magunkat. Hol legyen az egyensúly, hol lehet megtalálni azt a bizonyos arany középutat, ami mindenkinek a lefőbb vágya?

Van egy hírlevél, amiből remélem nem baj, ha megosztok pár szót, mondatot veled. Sarkadi Krisztától szoktam kapni a hírlevelet, és nagyon megfogott, amit írt a levelében. Arról ír, hogy "Hogyan akadályoz a ragaszkodásunk a párkapcsolati boldogság megtapasztalásában?" Majd egy januári szerelmi előrejelzésre lehet rákattintani. Érdekesnek találtam magát az előrejelzést, így tovább olvastam. S mint kiderül, van ami akadályozza, van ami a megoldást hozza, és van ami megszületik majd ebben a hónapban. Gyógyító kártyákat hívott segítségül, amiből megtudhatjuk, hogyan is alakulhat januárban a párkapcsolatunk, mit tudunk mi tenni, hogy minden rendben legyen.

Minden hozzáállás kérdése. Ezt a mondatot ebben az évben már sokszor hallottam minthogy sokan szeretnének életmódot váltani ilyenkor. Ha pedig így van, akkor fülön kell csípni magunkat, és igenis úgy viszonyulni a dolgokhoz, ahogy az a nagy könyvben megvan írva. Ha éppen tornáznunk kell, akkor nincs semmiféle kifogás, vagy át kell szerveznünk rögtön a napirendünket. Mindenhez idő kell, és így év elején biztos, hogy mindenkinek egyre több dolga akad, ami sokszor nem a kedvére való. Törekedjünk arra, amit a bejegyzés címében írtam, hogy ha már az élet tud vidám lenni, akkor mi is igyekezzünk hasonlóképpen viszonyulni az életünk változásaihoz, hogy meglegyen a kellő összhang.

Ha adhatok tanácsot életmódváltoztatás témakörében, az első mindenképpen az lenne, hogy - sose szegd meg az ígéreted!, azaz - tartsd be mindig amit ígértél magadnak. Szerintem ezen áll vagy bukik minden változtatás, hiszen annyiszor megfogadjuk, hogy ezt vagy azt bizony lelkiismeretesen megtesszük, végül mégis más utat választunk, és valljuk be, sokszor még lelkiismeretfurdalásunk sincs amiért nem tartottuk be a fogadalmunkat. - Majd máskor! - Majd legközelebb talán sikerül! - Annyi dolgom van egyébként is! - szoktuk mondani. Először is döntsünk, hogy hajlandóak vagyunk-e tenni is a cél érdekében valamit, vagy sem. Ha igen, akkor legyen egy kis türelmünk, míg beindul a változás.

Kezdődik a nagy életformáló reformom. Nincs visszanézés. Még a "fizimiskámat" is megváltoztattam, levágattam a hosszú hajamat, hogy ezzel is figyelmeztessem magam a változtatásra. Ez lesz az utolsó nekifutásom, rajtam a világ szeme, sikerül-e vajon amibe belekezdek ma. Szeretem a vasárnapot. Ezért is szerettem volna holnaptól belevágni mindenbe, de rájöttem, hogy csak a ma számít, csak ma érdemes ilyen nagy horderejű, életmóddal kapcsolatos dolgot magamra vállalni. És mivel az idő szalad, nem szabad lemaradnom semmiről.