"az élet nem mindig habos torta..."

Nagyon sok kapcsolatban tükröződik vissza a címbéli idézet. Amikor egy kicsit megharagszunk, mindjárt a hozzánk közelállók azok, akikhez nyersen szólunk, akik megisszák a mi haragunknak a levét. Pedig nem is tehetnek semmiről. 

Amikor az asztal köré gyűlnek a gyerekek, akkor ott bizony történni fog valami, az biztos. Ilyenkor, karácsonykor mindenki fel van dobva egy kicsit, de a gyerekek különös izgalommal várják ezt az ünnepet, ezeket a napokat. Már kora reggel talpon vannak, hogy nehogy lemaradjanak valamiről is.

Nemsokára itt a karácsony, sok minden megfordul a fejünkben ilyenkor, leginkább az, hogy együtt tölthessük az ünnepet a szeretteinkkel. Sok emlék jut eszünkbe, akár az elmúlt évről, akár régebbről. Van, akinek nehéz visszaemlékezni az elmúlt évre, mert szomorú dolgok jutnak az eszébe.

Fiatalabb koromban rettentő sokat szenvedtem (legalább is úgy éreztem minden porcikámmal). Azt hittem mindenki ellenem van, engem nem szeret senki, nem vagyok jó semmire és az élet csak kínszenvedés napról napra. Nagyon beteg voltam ebben az időben, ezért is hatalmasodtak el ilyen érzések bennem.

Van az a mondás, miszerint ... ha valami rossz történik veled, sohase nézz vissza, csak előre tekints! ... El kell tudni felejteni mindazt a rossz hatást, amiben eddig részünk volt. Ki kell gyomlálni a kertet is, hogy a virágok szabadon fejlődhessenek benne. És, ez munkával jár, sokszor nem is kicsivel.

Annyira el tudunk keseredni, ha nem úgy mennek a dolgaink, mint azt mi beterveztük! Egy betegség sosem jön jókor, sőt, a lehető legrosszabbkor köszönt be hozzánk mindig. Nem is tudunk sokszor mit tenni ellene.

Most már "csak" annyi a bajom, hogy jól meg vagyok fázva, és a köhögésem nem akar csitulni. De ez is elmúlik egyszer, már van türelmem kivárni a gyógyulást.

Nagyon gyenge vagyok, szinte semmit nem javultam, alig tudok járni, nagyon sokat kivett az erőmből ez a vírus.

Nincs mit szépíteni a dolgokon, sajnos karanténban vagyok. Ettől féltem, és amitől az ember legjobban fél, az általában be is következik. Nagyon csúnyán elkaptam a covid vírust, ilyen rosszul még életemben nem voltam.

Néha írok egy-egy bejegyzést a mozgásról, ösztönözve magam arra, hogy ne feledkezzem meg a fontosságáról. Mindenkinek a könyökén jön már ki a szó, hogy "mozgáshiány", pedig nem véletlenül jut néha ez eszünkbe.